Kiderült, hogyan kárpótolja az állam a háborúban megsemmisült ingatlanok tulajdonosait

Az emberek többségének nem áll módjában megjavítani a megrongálódott lakást, emellett több sérült objektum az ideiglenesen megszállt területeken található, így ott csak a háború befejezését követően kezdődhet meg az újjáépítés. Az ukránok azonban garanciát akarnak arra, hogy nem maradnak magukra a lakásfelújítás problémájával. Ennek megoldására az ukrán parlament 2023 februárjában elfogadta a háború által okozott károk és ingatlanok megsemmisülésének megtérítéséről szóló törvényt. Ez a dokumentum, amely még az elnök aláírására vár, meghatározza a megrongálódott vagy megsemmisült lakások kártalanításának mechanizmusát. 

Amint azt Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő megjegyezte, kizárólag a 2022. február 24-től megrongálódott vagy megsemmisült vagyontárgyak után jár a kártérítés, amely a hadiállapot megszűnését vagy eltörlését követő három éven belül igényelhető az ingatlan helyszínéül szolgáló területen. Ugyanakkor a törvény nem vonatkozik azokra a vagyontárgyakra, amelyek a hadiállapot bevezetésének időpontjában a már ideiglenesen megszállt területeken voltak. 

Kompenzációs lehetőségek

A megrongálódott vagyontárgyak esetén pénzbeli kártérítés nem igényelhető, ilyen esetekben csak az építési munkák révén való helyreállításra vagy a szükséges építőanyagok biztosításának igénybe vételére van lehetőség. 

Amint azt Andrij Nedosovenko ügyvéd elmondta,

Utóbbi egy elektronikus dokumentum, amely megerősíti az állam garanciáit új objektum vásárlására az ilyen dokumentumban meghatározott összeggel megegyező összegben. 

„A lakástulajdonosok számára csak a második megoldás áll rendelkezésre, vagyis a vásárlás lakásigazolvánnyal való finanszírozása” – mondta Nedosovenko. 

A törvény szerint az okmány a kiállítástól számított öt éven belül felhasználható, ezen időszak alatt az elidegenítés – az öröklés kivételével – tilos. Emellett a lakhatás megszerzésének gyorsaságát befolyásolja az is, hogy a törvényben meghatározott elsőbbséget élveznek a magánszemélyek, ideértve a katonai szolgálatot teljesítőket, a háború következményei miatt fogyatékkal élőket, a nagycsaládosokat. 

Ehhez csatolni kell az ingatlan tulajdonjogát vagy megszerzését igazoló dokumentum másolatát, és ha rendelkezésre állnak, a megsemmisítés előtti vagy utáni fotó- és videófelvételi anyagokat. A kártérítéssel kapcsolatos kérdéseket elbíráló bizottság megvizsgálja a kérelmeket, és dönt a megsemmisült vagyontárgyak kártalanításáról vagy annak megtagadásáról. 

Finanszírozási források 

A törvény szerint a megrongálódott és megsemmisült vagyontárgyak kártalanításának finanszírozási forrásai az állami és helyi költségvetésből származó pénzeszközök, nemzetközi pénzügyi szervezetektől származó felajánlások, az Oroszországtól lefoglalt vagyon, egyéb források, amelyeket nem tiltanak Ukrajna jogszabályai, ideértve a megrongálódott és megsemmisült ingatlantárgyak kártalanítása és helyreállítása céljából létrehozott helyi alapokat. 

Olena Suljak parlamenti képviselő szerint az ukránok a Gyija alkalmazáson keresztül

„Tudjuk, hogy ezek nem a végleges adatok. Ezért a törvény hatálybalépésével nem csak ily módon lehet majd kártérítési kérelmeket benyújtani, hanem a közjegyzők és a szociális védelmi központok is a lakosság segítségére lesznek” – fejtette ki Suljak. Hangsúlyozta, a kártalanítási mechanizmusnak már májusban teljes mértékben működőképesnek kell lennie. 

Jogalkotási újítások 

Ruszlan Szidorovics, az Ario ügyvédi iroda partnere örvendetesnek tartja a kezdeményezést, mivel az állam tudatosan vállalta az Ukrajna területén ingatlant fenntartó állampolgárok tulajdonjogának garantálását. 

„Fontos megjegyezni, hogy ezzel a törvénnyel 

A mai napig egyetlen, fegyveres agressziót túlélt állam sem vállalta ezt. Ebben az esetben meg kell érteni, hogy bizonyos nehézségek adódhatnak e kötelezettségek teljesítése során” – mondta Szidorovics. 

Dmitro Hruba, az Iljasev és társai ügyvédi iroda jogásza megjegyezte, a kártérítési eljárás nem túl bonyolult, a benyújtandó dokumentumok listája meglehetősen egyszerű és rövid. 

„Azonban

A törvényi rendelkezések gyakorlati megvalósítása lesz az első próbatétel. A második kihívás a finanszírozás biztosítása lesz” – fogalmazott az ügyvéd. Hozzátette, hasonló esetekben nem egyszer hiányzott már a megígért állami dotáció.  

„Ilyen sorsra nem egy lakhatási program jutott az állam részéről – a megfizethető lakhatás program, fiatalok és az ATO-ban harcolók kedvezményes hitelezése stb.” – hangsúlyozta Hruba. 

Gazdasági realitások 

A kompenzáció elnyerésekor fontos figyelembe venni a háborúban álló állam meglévő gazdasági realitásait. Amint azt Artem Olijnik, az ukrán Kormányzati Kapcsolatok Intézetének igazgatója megjegyezte, helyes az állami döntés, ám mivel minden számítás hrivnyában történik, a kompenzáció költségének felmérése nem egyenértékű a piacon lévő építőanyagok és szolgáltatások költségeivel, amelyek a legkisebb ingadozásokra is azonnal reagálnak.  

Jakiv Voronyin jogász, a jogtudományok doktora megjegyezte, az újjáépítés ideje alatt a tőke Ukrajnában marad, és a gazdaság fejlődéséért és új munkahelyek teremtéséért fog dolgozni. 

Annak ellenére, hogy a képviselők szerint a rendelkezés májustól lép életbe, csak az ukrán ellenőrzés alatt álló területeken és az aktív harcoktól távol eső vidékeken lehet majd újjáépíteni és javítani a lakásokat. Így az érintettek minden bizonnyal a háború befejezése után láthatják majd, hogyan működik a törvény végrehajtása a gyakorlatban.