Washington Kína ellen hergeli az EU-t

Az Európai Unió legfelső vezetésében támaszt szakadást az az amerikai igény, hogy a blokk foglaljon el elutasítóbb álláspontot Kínával szemben – írta hétfőn forrásaira hivatkozva az unió egyik vezető nyugat-európai hírportálja, a Politico. 

A Pekinggel való markánsabb szembeszegülést ellenző egyik csúcsvezető Charles Michel, az állam- és kormányfők közös döntéshozatalát megtestesítő Európai Tanács elnöke, de a puhább álláspontot pártolók közt megemlíti a lap a berlini, a budapesti és az athéni kormányt is, hozzáfűzve, hogy Németország fontos befektető Kínában, különösen az autóiparon keresztül, és a kereskedelmi kapcsolatokban elkerülné a rázkódásokat.

A friss aggodalom annak szól, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen keményebb hangot üt meg Kínával szemben, márpedig az ő testülete kulcsszerepet játszhat a kínai kapcsolatok alakításában, többek közt a kereskedelmi politika irányításán keresztül.

Az Egyesült Államokkal hagyományosan szövetségesi viszonyban álló uniós tagállamok képviseletében pénteken Leyen Washingtonban többek közt az Oroszországgal háborúban álló Ukrajna támogatásáról folytatott megbeszélést Joe Biden amerikai elnökkel. Oroszországot a háború és a fejlett országok – köztük az Egyesült Államok és blokként az Európai Unió – által a szomszédja megtámadása miatt kirótt szankciók már gazdasági és geopolitikai értelemben is szinte leszakították Európáról, és Moszkva mindkét vonalon a háborúban közvetítőnek ajánlkozó Kína, az USA fő világpolitikai riválisa felé sodródott. 

Von der Leyen és Biden közös közleménye az egyeztetésről aggodalmakat okozott uniós politikai körökben, miután így fogalmaztak: „Közös érdekünk megelőzni, hogy a vállalataink tőkéje, tapasztalata és tudása olyan technológiai haladást tápláljon, amely előremozdítja stratégiai vetélytársaink katonai és hírszerzési képességeit, beleértve a kifelé irányuló befektetéseket.” 

Ez egyértelmű utalás arra, hogy Kína ambíciói ellen haladnának, leállítva, hogy a cégeik a magastechnológiát fejlesszék Kínában – értelmezte a Politico, illetve uniós forrásai, akik szerint az Európai Bizottságnak konzultálnia kellene a tagállamok fővárosaival, mielőtt belekap Pekinget felbőszítő intézkedésekbe.

Hasonló fiaskóba szaladt bele ugyanazon a napon Sanna Marin finn kormányfő is, aki Kijevben járva ígérte meg, hogy Ukrajnának átadják majd a finnek légvédelmét ellátó F–18-as Hornet vadászrepülőgépeket, botrányt kavarva hazájában, hiszen az ötletet csak saját kabinetjével és a finn légierővel felejtette el megbeszélni.

Az Európai Bizottságnak bizonnyal a kompetenciái közé tartozik a kereskedelmi politika – fejtegette a Politicónak egy neve mellőzését kérő magas rangú uniós hivatalnok.

– hívta fel a figyelmet.

A bizottság a maga részéről azzal érvel, hogy a pénteki közlemény mindössze a G7-csoport álláspontját tükrözi, amelynek az EU is tagja, és egy szóvivője arra is emlékeztette a portált, hogy Von der Leyen már korábban is beszélt a kínai kapcsolatok rizikómentesítéséről – vagyis a kitettség csökkentéséről –, ami nem a teljes leválást jelenti.

Mindeközben az egymással feszültségekbe keveredett tanács és bizottság már jó ideje nem tud dűlőre jutni a következő csúcstalálkozó időzítéséről Kínával.

Hatalmas az Egyesült Államok és Kína közti konfliktus kockázata – mondta az Európai Tanács egy szintén neve elhallgatását kérő magas rangú hivatalnoka, a növekvő félelmekre utalva, hogy Kína megtámadhatja Tajvant. 

– tette hozzá.