Térképen mutatjuk, a magyart is: Párizs ég, pedig Macron nem véletlenül akar nyugdíjkorhatár-emelést
A 2020-as, vagy a legfrissebb elérhető adatok alapján az európai nyugdíjkorhatárok a török és ukrán 60 évtől a norvég és izlandi 67 évig terjedtek. Az Európai Unióban Franciaországban, Olaszországban és Görögországban volt a legalacsonyabb a korhatár, mindössze 62 év – írja elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató annak kapcsán, hogy Franciaországban komoly társadalmi felháborodást váltott ki a tervezett nyugdíjreform.
Szlovákia kivételével a V4 országok mindegyikében a 65 éves visszavonulási korhatár van érvényben. Jelenleg az Európai Unióban az átlagos nyugellátásba vonulási korhatár a férfiak esetében 64,3 év, a nőkében pedig 63,5. Az OECD szervezetben átlagosan a férfiak esetében 64,2, a nőknél pedig 63,4.
Az emelkedő várható élettartam miatt a legtöbb országban az utóbbi évtizedekben megnőtt a nyugdíjkorhatárt meghaladó életkorú lakosság aktív korú népességhez viszonyított aránya, vagyis az időskori függőségi ráta. Ez komoly fenntarthatósági problémát okozott a nyugdíjrendszernek.
– állapítja meg az elemzés, hozzátéve, hogy relatíve kevesebb eltartó megnehezítette az időskori ellátás finanszírozhatóságát.
Elszabadultak az indulatok Franciaország utcáin, 175 rendőr megsérültA keddi demonstrációk során 13 ezer rendőrt vonult ki az utcákra, akik több helyszínen vízágyút és könnygázt is alkalmaztak a tüntetőkkel szemben. |
Az OECD tagországokban átlagosan tapasztalható, nyugellátásban eltöltött évek számát vizsgálva megállapítható, hogy a trend mindkét nem esetében a 2000-es évek első felében megtörik. A mutatószám alakulásában az elmúlt öt évtizedben jelentős javulás ment végbe,
a nők 48,75 százalékkal, a férfiak pedig 62,5 százalékkal több időt tölthettek el visszavonulva 2020-ban, mint 1970-ben.
Az európai országokban jelentősen eltér a nemek közötti egyenlőtlenség, a nők átlagosan négy évvel és négy hónappal töltenek el több időt nyugellátásban, mint a férfiak. A nők előnye a kontinensen az ír két évtől a ciprusi hét és fél évig terjed. Ehhez hasonlóan a nyugellátásban eltöltött évek száma is jelentős szórást mutat az országok között. A mutatószám a férfiak esetében a lett 14 évtől a luxembourgi 24 évig, a nőknél pedig a szintén lett 19 évtől a görög 28 évig terjed.
Az OECD a nyugdíjrendszereket érintő folyamatok bemutató tanulmányában a 2060-as évre vonatkozó prognózist is készített a jövőbeli nyugdíjkorhatárokról. Eszerint a következő négy évtizedben két évvel fog emelkedni az átlagos nyugdíjkorhatár.
Előrejelzésük szerint 74 évvel Dániában lesz a legmagasabb a visszavonulási korhatár, legalacsonyabb pedig 62 évvel Szlovéniában és Luxemburgban.
A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának egyik mutatószáma a GDP-arányos finanszírozási igény. Az indikátor alapján összeállított 2020-as rangsorban Görögország és Olaszország áll az első két helyen. A két mediterrán országban az időskori juttatásokra az éves bruttó hazai össztermék 17,8 és 17,6 százalékát költötték.
Hazánk esetén a mutatószám értéke 7,5 százalékos, tehát a nyugdíjrendszer finanszírozása nem jelent nagy terhet az előbbi két országgal való összehasonlításban.
Európában a nyugdíjrendszer finanszírozási igénye Írországban a legalacsonyabb, mindössze 5 százalékos. Ezt az ország fiatalabb korösszetétele, a relatíve magas gyermekvállalási hajlandósága, illetve az a jelenség okozza, hogy az alacsony adóterhek miatt több észak-amerikai vállalat az európai tevékenysége után Írországban adózik, feltornászva ezzel a GDP-t.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.