Kilépne a fosszilis energia béklyójából, és zöldítene a Közel-Kelet is
A Közel-Kelet leginkább a fosszilis tüzelőanyagairól, a kőolajáról és a földgázáról ismert. A régió középhatalmai mind erre a nyersanyagra alapozták a gazdaságukat, ám változnak az idők. Az államok egyre nagyobb szerepet szánnak a tiszta energiának a nyersanyagmixükben.
Fotó: Karim Sahib / AFP
A Közel-Kelet megújulóenergia-kapacitása tavaly 12,8 százalékkal ugrott meg az előző évhez képest, ami százalékban kifejezve a legnagyobb növekedés volt az összes régió közül. Irán, Izrael, az Egyesült Arab Emírségek és Jordánia is új csúcsra emelték az előállított zöldenergiát.
A forrásnövelési trendbe bekapcsolódott Katar, Omán és Libanon is, egy év alatt több kapacitást építettek ki, mint a megelőző évtizedben – derül ki a Nemzetközi Megújulóenergia-ügynökség (IRENA) adataiból.
A nagy növekedést könnyűszerrel elérhették az államok, mivel igencsak alacsony bázisról indultak.
A régió energiamixében a zöldenergia még így is csak 5 százalékot tesz ki, szemben a 38,2 százalékos globális átlaggal.
Az Egyesült Arab Emírségek 2021-ben elsőként határozta el, hogy 2050-re karbonsemleges lesz, azaz a szén-dioxid-kibocsátásának mennyisége megegyezik majd azzal, amennyit a légkörből kivon. A klímasemlegességet az Európai Unió is ekkorra vállalta, benne Magyarország is, Szaúd-Arábia pedig 2060-ra tett ilyen ígéretet.
A térség fontos olaj- és gázexportőreire kettős nyomás nehezedik. Egyrészt a környezetvédelem felértékelődésével a nemzetközi közösség arra ösztönzi őket, hogy egyre nagyobb arányban használjanak megújuló energiát. Erre motiválja őket a gazdaság több lábra állításának érdeke is, vagyis az, hogy ne függjenek jelentős mértékben a nyersanyagokból származó pénzektől. Másrészt viszont az államoknak az is érdekük, hogy addig használják ki a fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételeiket és az abból fakadó gazdasági lehetőségeket, amíg a nyersanyagaikra nagy a globális kereslet. Mindezeken túl a gazdaság- és a népességnövekedés ösztönzi az ipart, ami pedig energiaigényes.
A közel-keleti térség karbonkibocsátása 67 millió tonnával, azaz 11,4 százalékkal emelkedett 2015 és 2021 között.
A tavaly üzembe helyezett megújuló kapacitások ugyanakkor segítenek kiszorítani néhány fosszilis tüzelőanyagot az energiaszerkezetből, ami lelassíthatja a régió karbonkibocsátásának a növekedési ütemét.
Tekintettel arra, hogy a Közel-Keleten egyre nagyobb az energiaigény a térségben működő finomítók és vegyi üzemek, valamint a tervezett gyárak, technológiai központok és gyógyszeripari ágazatok ellátása miatt, a Közel-Keleten minden energiatípusból nagyobb termelésre szükséges. Tehát a tisztaenergia-kapacitás további gyors növekedésére számíthatunk a következő években – foglalta össze a Reuters.
Felgyorsította a megújuló energiaforrások telepítését a háborúA háború miatt az országok tavaly felgyorsították a megújuló energiaforrások bevezetését, az élen Kína jár, ahol a villamosenergia-ellátás több mint egyharmadát adják a megújulók. Peking a szélenergiát részesíti előnyben. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.