késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A jövő itt van: világszerte ketyeg a nyugdíjbomba
Az elöregedés világszerte súlyos csapást mér az államháztartásokra. A hitelminősítő ügynökségek arra figyelmeztetnek, hogy a kamatok emelkedése súlyosbítja a nyugdíj- és az egészségügyi kiadások növekedésének hatását. A Moody’s, az S&P és a Fitch is felhívja a figyelmet, hogy a romló demográfiai helyzet már most nyomot hagy az államadósságok besorolásán, átfogó reformok nélkül leminősítési hullám következhet be.
Fotó: AFP
„A múltban a demográfia közép- és hosszú távú probléma volt. Mára megérkezett a jövő, és máris sújtja a szuverén hitelminősítéseket” – mondta a Financial Timesnak Dietmar Hornung, a Moody’s ügyvezető igazgatója. A világ nagy jegybankjai, a Federal Reserve, az Európai Központi Bank, a Bank of England sorra emelték irányadó kamataikat az inflációs hullám elleni küzdelemben, s ezzel az államadósságok kamatterhei is megnövekedtek.
„A demográfia lassan változik, a probléma viszont a nyakunkon van”
– kommentálta a helyzetet Edward Parker, a Fitch elemzési igazgatója. A hitelminősítő a múlt hónapban rontotta Franciaország besorolását, figyelmeztetve, hogy Emmanuel Macron nyugdíjreform-törekvései elakadhatnak.
Az Európai Bizottság előrejelzései szerint az EU-ban a 65 év feletti népesség aránya a jelenlegi 20 százalékról 2050-re 30 százalékra emelkedik, csakúgy, mint az Egyesült Államokban és Japánban. Az S&P számításai szerint a kamatok 1 százalékpontnyi emelkedése 2060-ra 40-60 százalékkal növeli a GDP-arányos államadósságot az Egyesült Királyságban és az USA-ban, Japánban és Olaszországban. Az ügynökség egy év eleji elemzése szerint
a világ legnagyobb gazdaságú országainak nagyjából a fele lesz bóvlikategóriában 2060-ra,
ha nem történnek átfogó változások a nyugdíjrendszerekben. Jelenleg ez az arány 30 százalék körüli. Az elöregedéssel kapcsolatos állami kiadások emelkedése miatt ezekben az országokban átlagosan a 2025-re várható 2,4 százalékos államháztartási hiány 2060-ra 9 százalék fölé emelkedhet.
A GDP-arányos nyugdíjkiadások átlagos jelenlegi szintje 4,5 százalék, ez 2060-ig 9,5 százalékra nőhet
– bár országonként elég nagy eltérések tapasztalhatók. Az egészségügyi kiadások GDP-arányos mediánja 2,7 százalékponttal emelkedik ezen az időtávon.
Az európai országok közül különösen súlyos a helyzet Közép- és Dél-Európában, valamint Németországban – ez utóbbi lakossága globálisan is az egyik leggyorsabb tempóban öregszik. A Moody’s egy elemzése meg is jegyezi, hogy ennek jelei már most is látszanak a német munkaerőpiacon, s átfogó reformok nélkül a következő években a helyzet súlyos romlására lehet számítani.
Pozitív példának hozzák fel azonban Görögországot, ahol az adósságválság során a finanszírozási feltételek között volt a nyugdíjrendszer átalakítása.
Az S&P 81 országra kiterjedő felmérése szerint Görögország az egyetlen, ahol az elöregedéshez kötődő kiadások csökkennek 2060-ig.
Nagyon rossz kilátások állnak az ázsiai országok előtt is: Dél-Korea, Tajvan és Kína már 2050-re a legrosszabb mutatókkal rendelkezhet globálisan.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.