A Vihar Árnyéka megjelenik Ukrajna felett
Ukrajna a BBC szerint megkapta a britektől a Storm Shadow (a Vihar Árnyéka) mintájú önállóan manőverező robotrepülőgépeket (cirkálórakétákat), amelyekből a légi indítású exportváltozat hatótávolsága fele a hazaiénak, azaz mintegy 250 kilométer. Ezek a viszonylag könnyű, sugárhajtású fegyverek csaknem féltonnás robbanófejükkel az ukrán hadsereg legnagyobb hatótávolságú és tűzerejű eszközei. Alkalmasak akár a Krími híd elleni eredményes támadásra is.
Fotó: Andrew Harker
Ugyancsak brit források szerint a London által megígért Challenger 2 mintájú nehéz harckocsik megérkeztek Ukrajnába. A Challenger 2-esek nagyjából hasonló tűzerővel majdnem kétszer olyan nehezek, mint az orosz tankok, lánctalpaik viszont keskenyebbek. Emiatt az ukránok vélhetően félnek ráengedni őket a télutói, tavaszi esőkben keletkezett sárra, a félelmetes raszputyicára. Ugyanez lehet a helyzet a szintén már Ukrajnában lévő német Leopard 2-esekkel (az első szállítmánnyal), amelyek ugyan valamivel könnyebbek az angol harckocsiknál, de azok is jóval 60 tonna feletti súlyúak. (Összevetésképpen: a T–72-esek 41-44, a T–80-asok 42,5, a T–90-esek 46, a T–14-es Armaták 55 tonnásak.)
Káosz a fronton
Délkelet-Ukrajnában a katonai helyzet nehezen áttekinthető. Mindkét fél titkolja valós pozícióit, veszteségeit, csapatai felszereltségét, folyik az információs hadviselés, a megtévesztés, a hamis hírek terjesztése. Philip Breedlove egykori nagyon magas rangú amerikai NATO-tábornok (SACEUR – az Európában állomásozó, NATO-alárendeltségű erők főparancsnoka 2013-tól 2016-ig) a Scripps Newsnak kijelentette: „Putyin úr hadereje csődöt mondott. De harcias kijelentései – ahogy mi katonák mondjuk, elrettentése – hatékonyan működnek.”
„Mi itt Nyugaton félünk egy ukrán katonai győzelemtől – mondta –, Oroszország vezető propagandistái egy héten négyszer-ötször emlékeztetnek bennünket arra, hogy mindez atomháborúba torkollhat.”
Kijev bejelentette, hogy küszöbön áll az általános ellentámadás, amelynek fő célja az oroszok által elfoglalt területek, a Krím félsziget és a négy, az orosz katonai erők által csak részben ellenőrzött délkelet-ukrajnai megye, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon visszafoglalása. A nagy kérdés, hogy megvan-e Ukrajnának és szövetségeseinek a katonai ereje ahhoz, hogy az ezúttal a védő előnyösebb pozíciójába kerülő, a Kelet-Ukrajna feletti légteret ellenőrző, rövidebb utánpótlási vonalú orosz hadsereget legyőzze, kiszorítsa a 2014 óta megszállt területekről.
Fehér asztal?
Még láthatóan nincs eldöntve, hogy Kijev kizárólag katonai úton szándékozik-e visszaszerezni a szuverenitást az elfoglalt területek felett. Olekszij Danyilov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács (RNBOU) titkára szerint
„nagyon sok ország csatlakozott a kampányhoz, hogy Ukrajnát leültessék a tárgyalóasztalhoz – az oroszok által diktált feltételekkel”.
Ha Zelenszkij elnök a tárgyalások felvétele mellett dönt, „az csak Ukrajna feltételei mellett” történhet meg – húzta alá. Erre azonban nagyon kevés jelenleg az esély.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.