A Bloomberg hírügynökség által kilenc európai nagyváros ingatlanpiacának nyomon követésére elindított Bloomberg City Tracker első jelentéséből kiderül, hogy a legtöbb országban estek az árak, a kamatemelések és a megélhetési költségek növekedése egyaránt csökkentik a hitelfelvételi s vele együtt a vásárlási kedvet.
Éves összevetésben az osztrák fővárosban regisztrálták a legnagyobb árcsökkenést, amelyet a svéd főváros csaknem feleakkora esése követ. Az ingatlanhoz jutás a kilences lista három városában drágult: Madridban, Milánóban és Zürichben.
Az általánosan jellemző monetáris szigorítás miatti magasabb kamatlábak, a kínálat hiánya és a globális pénzügyi válság egyéb összetevői mind hozzájárultak a kialakult helyzethez. Sőt, még a Covid–19-járvány is hatással volt a lakásárakra, mivel a lezárások arra ösztönözték az embereket, hogy nagyobb lakásokba költözzenek. Egyes kormányok pedig vásárlási ösztönzőket vezettek be gazdaságuk fellendítésére.
A magasabb hitelköltségek forgalom-visszafogó hatása azonban egyenetlen volt: azokon a területeken, ahol korábban nagyon kedvező feltételekkel lehetett eladósodni, most sokkal jobban megszenvedik a kamatok emelkedését, mint máshol.
Bécsben többen maradtak inkább bérlakásban a kamatlábak emelkedése, a jelzálog-hitelezés szabályainak szigorítása és az infláció miatt a Real Immobilienvermittlung ingatlanügynökség adatai szerint. A bécsi lakásárak a 12,2 százalékos csökkenés ellenére még mindig magasak, 2022 végén 40 százalékkal voltak az alapérték felett a jegybank számítása szerint. A központi bank adatai kimutatták azt is, hogy
a bécsi új jelzáloghitelek volumene több mint 60 százalékkal volt kisebb márciusban, mint egy évvel korábban.
Óvatos és lassan alkalmazkodó piacra számít Martina Hirsch, az ügynökség vezetője.
Svédországban a rövidebb lejáratú hitelek népszerűek, emiatt a lakásvásárlókat különösen érzékenyen érintette a kamatlábak dinamikus emelkedése. Ez tükröződik a stockholmi árak átlagosan 6,4 százalékos esésében. A dublini árak márciusban 2,4 százalékkal csökkentek. Az ír kormány a szegényebb családok megsegítésére újabb jelzáloghitel-kedvezményt adhat.
Milánóban és Madridban viszont nominálisan emelkednek az árak, igaz, ha az inflációt is beleszámítjuk, akkor reálértéken az ingatlanok ezeken a helyeken is kevesebbet érnek, mint egy évvel ezelőtt. A Neinor Home spanyol lakásépítő cég vezérigazgatója szerint a lakáspiac az év második felében lassulni kezdett a magasabb építési költségek miatt, ám számítása szerint az ingatlanárak tovább emelkednek – összegezte a Bloombergnek.
A magyarországi helyzetről szóló podcastünkből kiderül, hogy márciusig nominálisan még nem csökkentek az ingatlanárak, azonban a lakáspiaci tranzakciók számában a mesterségesen felpörgetett piachoz képest meredek visszaesést tapasztaltak interjúalanyaink.
Rémképeket idéz egy finnországi csőd, repedezik az európai ingatlanpiacEurópa-szerte felszaladtak a jelzálogkamatok, és egy finnországi ingatlankötvény bedőlése az amerikai befektető, a Blackstone támogatása ellenére a 2008-as pénzügyi válság emlékeit idézi fel. A bankok tőkehelyzete most jobb, mint akkor. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.