Az ukrán törvényhozás 2022 márciusában a hadiállapotra való tekintettel módosította a vállalkozók adózási kötelezettségeit. Az ideiglenesnek szánt kedvezmény értelmében az üzemanyag jövedéki adóját is eltörölték, a termék eladása után fizetendő általános forgalmi adó pedig 20-ról 7 százalékra csökkent.
Ezzel szerették volna elejét venni az üzemanyag további drágulásának, hiszen a háború kitörését követően annak ára elérte az 500 forintnak megfelelő összeget. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a jövedéki adó visszaállítása jelentős árugrást eredményezhet, és nem csak az üzemanyagok esetén.
Az idei nyár az áremelések szezonja lehet Ukrajnában. Június elején az ukránokat a csaknem duplájára emelt áramdíjjal örvendeztették meg, a következő hónap pedig az üzemanyag árának jelentős megugrásával „kecsegtet”.
Az idén tavasszal a háború ellenére az üzemanyagárak csökkenése volt megfigyelhető Ukrajnában, ami tükrözi a globális trendet.
A március eleje óta eltelt három hónap alatt 4 hrivnyával (37 forinttal) esett a 95-ös oktánszámú benzin ára. A dízel ugyanezt az ívet mutatta. Július 1-jétől azonban az ukrán parlament azt tervezi, hogy visszaállítja az üzemanyag háború előtti általános forgalmi adójának mértékét.
Ezzel párhuzamosan az üzemanyag jövedéki adójának jelentős emelését is tervezik. Jelenleg ez 1000 literenként 52 eurót tesz ki, ám a törvényhozók a benzin és a gázolaj esetén 175, az autógáznál 129,5 euróra emelnék ezt.
Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez a döntés számos kedvezőtlen következménnyel járhat, és valószínűleg nem hozza meg a kívánt eredményt: az állami költségvetés feltöltését. Éppen ellenkezőleg, ennek inkább rossz hatásai lesznek a gazdaságra nézve. Először is a benzinkúton emelkednek az árak, ami magával hozza más termékek és szolgáltatások drágulását.
A kormány a háború miatt rendkívül szűkös állami költségvetés pótlólagos feltöltési forrását látja az adóemelésben. Ráadásul Danilo Hetmancev, az ukrán parlament pénzügyi bizottságának elnöke szerint az üzemanyagok áfájának 7 százalékra csökkentése sem volt képes teljesen „kifehéríteni” az üzemanyagpiacot. Ez azonban nem teljesen igaz.
„Már a háború előtt is a 20 százalékos áfa volt a fő adónem, amely körül a legtöbb visszaélés történt annak nemfizetése miatt. Ez az összeg volt a legnagyobb bevétel az állam számára”
– mondta Szerhij Kujun, az A–95 tanácsadó csoport igazgatója.
Emellett több alkalommal is kiderült, hogy egyes benzinkutakon bizonylat kiadása nélkül tankolták az autókat, esetleg hamisították a számlákat. A pénztárgépekkel is előfordultak csalások, emiatt az állam nem tudta hatékonyan lebonyolítani a „pénzbeszedést”.
Éppen ezért Ukrajnában különösen népszerű lett a készpénzes fizetési mód. Ebben az esetben a pénz nem a pénztárgépbe, hanem a pénztárgép alatti fiókba került. Szakértők hangsúlyozzák, hogy az adó 7 százalékra csökkentése miatt az utóbbi időszakban nem volt érdemes kibújni annak befizetése alól, így a legtöbb vállalkozás szabálykövetővé vált. Tulajdonképpen
átláthatóbb lett az ukrán üzemanyagpiac.
„Most, amikor 20 százalékos lesz az áfa, kétségtelen, hogy ezek a konstrukciók visszatérnek. És a következő lesz: a fogyasztó érzi az áremelkedést, ám az állam nem kapja meg a várt összeget” – figyelmeztetett Kujun.
Az adóemeléssel együtt visszatér a benzinkutakra az állandó adóhatósági ellenőrzés. Ez minden benzinkút-tulajdonosnak és -vezetőnek fejfájást okoz, azoknak is, akik becsületesen dolgoznak.
Idővel nemcsak az autósok, hanem minden ukrajnai érezni fogja a drágulást, az üzemanyag ugyanis szinte minden termék és szolgáltatás költségének jelentős részét képezi. Különösen igaz ez az élelmiszergyártásra, a kommunális szolgáltatásokra, illetve a tömegközlekedésre.
Ám mindenekelőtt e döntés kedvezőtlen hatásait a betakarítás szakaszába lépő mezőgazdasági ágazat sínyli meg leginkább. A gazdáknak nagy mennyiségű üzemanyagra lesz szükségük. Mindez oda vezet, hogy
az ukrán agrárszektort további veszteségek érik, ami minden bizonnyal befolyásolja az élelmiszerek árát.
Emellett minden olyan termék és szolgáltatás drágul, amelynek az előállítási költsége üzemanyag felhasználását is tartalmazza.
„Az állami költségvetés legjobb esetben is 20-30 százalékát kapja meg annak, amit tervez. Rosszul kezelik az általános forgalmi adó kérdését. Ezzel a költségvetést biztosan nem töltik fel, azonban sok gondot okoznak a benzinkút-tulajdonosoknak”
– magyarázta Dmitro Ljuskin, a Prime benzinkúthálózat alapítója. Véleménye szerint az üzemanyagpiac szereplői csak szenvedni fognak a hatóságok folyamatos razziáitól, pedig a jelenlegi adózási rendszerben szinte egyik üzletember sem érdekelt a csalásban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.