Sötét képet fest a jövő évi brit parlamenti választások előtt a legfrissebb gazdasági elemzés, amely szerint az Egyesült Királyság gazdasága 2024-ben az eddigieknél is jobban elmarad az eurózónától, az infláció pedig makacsul magas marad.
A Bloomberg elemzői által készített júliusi felérés szerint a szigetország GDP-je 0,6 százalékkal bővül majd jövőre, messze elmaradva az euróövezet 1 százalékosra prognosztizált növekedésétől. A brit kilátásokat 0,3 százalékponttal csökkentették a júniusi előrejelzés óta – ez a legnagyobb változás a felmérésekben. Az idei évre a szakértők 0,2 százalékos bővülést várnak.
Bár az elemzők egy része szerint nő a recesszió veszélye, a megkérdezettek többsége továbbra is arra számít, hogy a világ hatodik legnagyobb gazdasága elkerüli a tartós visszaesést. Ennek ellenére romló kilátásokat és stagnálást várnak 2024-ben, ami keveset fog segíteni Rishi Sunak miniszterelnöknek a választáson.
A brit gazdaság a vártnál kevésbé, májusban csak 0,1 százalékkal csökkent az áprilisi 0,2 százalékos növekedés után havi szinten a statisztikai hivatal adatai szerint, annak ellenére, hogy Károly király koronázása és a sztrájkok miatt több munkanap is kiesett.
A bizalom meredeken csökkent a londoni tőzsdén jegyzett legnagyobb vállalatok vezetői körében. A Deloitte által megkérdezett pénzügyi igazgatók 10 százaléka ma kevésbé optimista a cégének anyagi kilátásait illetően, mint három hónapja, míg az első negyedévben még 25 százalékuk volt bizakodóbb, mint a múlt év végén.
Az üzleti optimizmus tavaszi fellángolása elhalványult az infláció és az emelkedő kamatlábak súlya alatt, a vállalatok erre a költségek csökkentésével és fokozottabb készpénzkontrollal reagálnak
– idézte a Reuters Ian Stewartot, a Deloitte vezető közgazdászát.
A toryk és az ellenzéki Munkáspárt is a gazdaságot állítja majd várhatóan a kampány középpontjába, és egyelőre az utóbbiak jelentős előnnyel vezetnek a felmérésekben. A YouGov és a The Times közös közvélemény-kutatása szerint a Munkáspárt a szavazatok 43, a konzervatívok mindössze 25 százaléka számíthatnak jelenleg.
A vitába beszállt a brit iparszövetség (Confederation of British Industry – CBI) is hétfőn nyilvánosságra hozott jelentésével, amely szerint a zöldátállás 57 milliárd fontos lökést adna a gazdaságnak 2030-ra, ami a GDP 1,6–2,4 százalékát jelenti.
Minden pártnak a zöld növekedést kellene a programja középpontjába helyeznie, mert az nemcsak reményt nyújt a jelenlegi borús gazdasági helyzet javítására, hanem biztosíthatja is a fenntartható növekedést az elkövetkező évekre
– hangsúlyozta Rain Newton-Smith, a CBI főigazgatója.
Míg az Egyesült Királyság szenved, a Bloomberg felmérése szerint az eurózóna gazdasága az idén 0,5, jövőre pedig 1 százalékkal bővül Franciaország, Olaszország és Spanyolország – 2024-ben pedig már Németország – gyors növekedésének köszönhetően.
A szakértők az inflációs előrejelzéseiket is nagyobb mértékben emelték az Egyesült Királyság esetében, mint a többi vezető európai gazdaságot illetően. A megkérdezett közgazdászok szerint ugyan a kormányzatnak sikerül elérnie a kitűzött célt, és az év végére majdnem megfelezni a jelenleg 8,7 százalékos inflációt, de az 4,8 százalékon marad a korábban jelzett 4,6 százalék helyett.
Arra számítanak, hogy a fogyasztói árak emelkedésének üteme még jövő évben is messze meghaladja a Bank of England 2 százalékos célját, amelyet csak 2025-ben ér majd el.
A magas infláció, a lassuló növekedés és a Brexit után maradt feszültségek kombinációja visszafogta az üzleti beruházásokat. A magasabb infláció a hitelfelvétel költségeit is növeli, a jegybank a nyár folyamán várhatóan tovább emeli az irányadó hitelkamatlábat a jelenlegi 5 százalékos szintről. A közgazdászok arra számítanak, hogy a kamatláb 5,75 százalékon tetőzik, míg a befektetők arra fogadnak, hogy meghaladja majd a 6 százalékot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.