Az élelmünk és így az életünk is veszélybe kerülhet az Európai Számvevőszék szerint
A szokásosnál is dörgedelmesebben szövegezett az Európai Számvevőszék legújabb jelentése, ami nem csoda, ha számba vesszük, hogy a szervezet ezúttal az Európai Unió talajgazdálkodását vizsgálta, és ezen az életbe vágó területen szinte semmit sem talált rendben.
Fotó: Huszár Gábor / Kisalföl
Már a riport bevezetője is rendkívül kritikus, az EU legfőbb pénzügyi ellenőrző szerve ugyanis előrebocsátotta, hogy „bírálóan szemléli a fenntartható talajgazdálkodás érdekében eddig tett erőfeszítéseket, és úgy ítéli meg, hogy az Európai Bizottság, illetve az uniós országok nem használták ki kellőképpen a rendelkezésükre álló pénzügyi és jogalkotási eszközöket”.
Ebből pedig az következik, hogy Európában a talajok 60-70 százaléka nincs jó egészségügyi állapotban, ami azzal fenyeget, hogy
néhány évtizeden belül egyszerűen nem tudunk majd vetni és főleg betakarítani, mert nem lesz mit vagy nem megfelelő minőségben.
Mi lesz a jövő nemzedékekkel?
Mindez döbbenetes annak tudatában, hogy a vizsgálat szerint a 2014 és 2020 között a közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó szabályok és a nitrátirányelv révén 85 milliárd euró (32,6 ezer milliárd forint) jutott a témára, emellett az EU-s előírások a mezőgazdasági területek 85 százalékára érvényesek, tehát a szabályrendszer és a pénzügyi forrás is adott lett volna a megfelelő cselekedetekhez – amik viszont elmaradtak. E tekintetben hasonlatos a helyzet a hó elején a körforgásos gazdaságra átállásról készített jelentéssel.
Talaj nélkül nincs élet, márpedig a talaj nem megújuló erőforrás. Nem hagyhatjuk cserben a jövő nemzedékeit!
– szólított fel Eva Lindström, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. Részletezte, hogy Európában nagy talajterületek vannak rossz állapotban, amit figyelmeztető jelzésként kell értékelni, és végre nekilátni a munkának, a talajjavításnak.
Valamivel reményteljesebben hozzátette, hogy az EU-s szabályok közelgő módosítása jó alkalom a jogalkotóknak, hogy Európa-szerte szigorítsák a talajminőségre vonatkozó előírásokat.
Melyik országban a legszennyezettebb a talaj?
Súlyos gondot jelent, hogy a számvevők megállapítása alapján a tagországokra vonatkozó talajszabályok semmilyen örvendetes változást nem kényszerítenek ki, úgyhogy az eddigi csekély mértékű fejlődésnél többre a jövőben sem számíthatunk.
Ehhez jön, hogy az önkéntes környezetbarát gazdálkodás támogatására használt vidékfejlesztési forrásokból
a tagországoknak el kellett volna különíteniük pénzeket a talajminőség javítására, amit nem tettek meg, vagy legalábbis nem kellő mértékben.
Mindezek tetejébe hiányos a tagországok adatszolgáltatása a trágyagazdálkodásról, tehát e tekintetben az Európai Bizottság a sötétben tapogatózik, hiszen még átlagokat sem tud számolni, a nitrátirányelv esetleges kötelezettségszegési eljárásai pedig rendre elhúzódnak.
Fotó: Shutterstock
Márpedig a helyzet súlyos, a mostani kutatás vizsgálati mintáját Francia-, Ír-, Német- és Spanyolország, valamint Hollandia szolgáltatta, és úgy találták, hogy „az EU-s földterületek mintegy 25 százaléka meghaladja az erózióra vonatkozóan ajánlott fenntartható küszöbértéket, és a legtöbb uniós talajt a biológiai sokféleség csökkenésének kockázata is fenyegeti”.
Mit mond az Európai Bizottság?
A mostani jelentés két korábbi kutatást idézett, amelyek pontos és részletes adatokból dolgozhattak. Ezek szerint 2012 és 2015 között Cipruson és Hollandiában voltak a legrosszabbak a szennyezési értékek, 2016 és 2019 között Hollandia volt a legrosszabb. A mostani, immár képlékenyebb talajon álló vizsgálat a 2014 és 2022 közötti idősávot kutatta, továbbá előretekintett a 2023 és 2027 közötti időszakra is. Erre vonatkozóan foglalta össze az Európai Számvevőszék, hogy mik a fő gondok és miket javasolna ezek orvoslására.
Elvileg cél volna, hogy az Európai Unió 2050-re elérje, hogy a talajoknak jó legyen az egészségi állapota, amivel kapcsolódna az ENSZ fenntartható fejlődéshez kötődő törekvéséhez.
A számvevők ehhez igazodva négy témában hat ajánlást fogalmaztak meg: kettő-kettő vonatkozik a célkitűzések felülvizsgálatára és értékelésére, illetve arra, hogy a KAP miként valósul meg a tagországokban; egy-egy pedig a más szakpolitikai területek ellentétes célkitűzéseinek vizsgálatára, valamint az adatszolgáltatás javítására.
Ezen javaslatokat az Európai Bizottság a 11 oldalas viszontválaszában mind elfogadta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.