Háború és korrupció: visszaállítanák az elektronikus vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget Ukrajnában
A háború kezdetén a hadiállapot idejére eltörölték az elektronikus vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget Ukrajnában. A több korrupciós botrány és a nemzetközi partnerek követelései (pénzügyi támogatásért cserébe) azonban arra ösztönözték a képviselőket, hogy foglalkozzanak az elektronikus vagyonnyilatkozat visszaállításáról szóló törvénytervezetet megvitatásával. Mindez tavaly szeptemberben kezdődött, ám azóta nem sok előrelépés történt az ügyben.
Közel tíz hónap telt el a jogalkotási kezdeményezés bejegyzése óta, de az államfő kedvező hozzáállása és nyilvános támogatása ellenére a projekt továbbra is ott porosodik a parlament valamelyik szekrényében. Egészen a közelmúltig minimális volt az esélye annak, hogy a tervezet eljut az ülésteremig. Felmerült az a gondolat is, miszerint a képviselők támogatnák a vonatkozó törvénytervezetet, amennyiben a nyilatkozatok nem kerülnének nyilvánosságra.
Közel egy évvel a dokumentum benyújtása után, 2023 nyarán
Matti Maasikas, az Európai Unió ukrajnai nagykövete felszólította az ukrán hatóságokat, hogy folytassák az elektronikus vagyonnyilatkozatok begyűjtését.
Ám a már nyilvántartásba vett törvénytervezet megszavazása helyett a hatóságok a korrupcióellenesség iránti igyekezetük bemutatása mellett döntöttek.
A dokumentum egyebek mellett azt is előírná, hogy azok a képviselők, vezető tisztségviselők és bírók, akik nem nyújtottak be önként nyilatkozatot az ukrán nemzeti korrupciómegelőzési ügynökségnek (NAZK), kötelesek azt megtenni a törvény elfogadását követő két hónapon belül. A vagyonnyilatkozat visszaállítása különböző „érzelmeket” váltott ki a döntéshozókból.
Jaroszlav Jurcsisin, az ukrán parlament korrupciómegelőzési bizottságának elnökhelyettese szerint ez a törvénytervezet többek között nem tartalmazza egyértelműen, hogy ki mentesül az elektronikus nyilatkozattételi kötelezettség alól. Ez pedig lehetővé teszi a visszaélések elszaporodását.
Nincs egyértelműen leírva, hogy pontosan kik mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól... Természetesen nincs etikai lehetőségünk arra, hogy követeljük az épp a frontvonalon harcolóktól a nyilatkozat kitöltését
– fogalmazott Jurcsisin. Hozzátette: előfordult azonban, hogy egyes szolgálatok alkalmazottai a korábbi törvény elmosódott normáira hivatkozva nem teljesítették a rájuk vonatkozó kötelezettségeket. Mint mondta, jó néhány speciális szolgálat vezetője sem nyújtott be nyilatkozatot.
Továbbá Jaroszlav Jurcsisin szerint tárgyalják a tisztségviselők külföldi ingatlanjaival kapcsolatos információkhoz való hozzáférés korlátozásának lehetőségét is. Ezt biztonsági megfontolásokból tennék, magyarázta. A kérdés azonban továbbra is eldöntetlen maradt.
A nyilatkozatokhoz való hozzáférésről szólva az ukrán parlament korrupciómegelőzési bizottságának elnökhelyettese megjegyezte, „a nemzetközi partnerek úgy vélik, hogy meg lehet erősíteni a biztonságot például oly módon, hogy a nyilatkozat nem lesz bárki számára elérhető, ahhoz csak kérelem benyújtását követően lehet majd hozzáférni. Tehát amennyiben az újságíró egy konkrét emberről szeretne tájékoztatást kapni, akkor a NAZK-hoz mint a nyilvántartás kezelőjéhez fordul, és annak engedélyével juthat hozzá az adott tisztviselő nyilatkozatához.”
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez csak a tervezet előzetes változata, amely valószínűleg a törvény elfogadásáig még jó néhány változáson megy keresztül. Emellett jelenleg nem tisztázottak az elektronikus bevallás visszaállításának feltételei sem. Jurcsisin szerint előbb-utóbb minderre sor kerül, ugyanis a társadalom semmiféle magyarázatot nem fogad el a politikusoktól azzal kapcsolatban, hogy miért nem fogadták el a tervezetet.
David Arahamija
kormánypárti frakcióvezető már bejelentette, hogy ragaszkodik a csaknem tíz hónapja a parlamentben lévő dokumentum napirendre vételéhez.
„Az egyeztető tanács soron következő ülésén keresztülviszem a 8071-es számú, a vagyonbevallás visszaállításáról szóló törvényjavaslat napirendre tűzését... Várom, hogy a parlament támogassa a törvénytervezet első olvasatban való elfogadását” – mondta.
Igaz, ilyen ígéretek már korábban is elhangzottak. Konkrétan májusban volt szó arról, hogy a törvénytervezetet júniusban első olvasatban, majd szeptemberben, a nemzetközi partnerekkel való megegyezést követően véglegesen elfogadják... Azonban jelenleg már nincs hová halasztani a dolgot, hiszen a törvény megszavazása az egyik feltétele a Nemzetközi Valutaalap több milliárd dolláros segélye folyósításának.
A lényeg, hogy a visszaállított kötelező vagyonbevallás a rendfenntartók hatékony eszköze legyen a minőségi közigazgatás eléréséért folytatott küzdelemben, és ne csak újabb rubrika a statisztikákban, eszköz az információs háborúkban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.