Hidrogénigénye akár 70 százalékát is importból lesz kénytelen fedezni Németország a szerdán közzétett legfrissebb hidrogénstratégia szerint. A német kormány által jóváhagyott tervezet értelmében Berlin növelné a hidrogén szerepét az ország energiamixében, hogy ezzel is csökkentse a klímaváltozást okozó gázok kibocsátását, olyan területeken is, melyeket nem egyszerű elektromos áramra átállítani, mint például a vegyipar vagy az acélgyártás.
A megújuló energia segítségével gyártott, úgynevezett zöldhidrogén a fosszilis tüzelőanyagok kiváltásának egyik alapját képezi a német tervekben, ám, szemben a karbonkibocsátással, az importfüggőséget ez a megoldás nem csökkenti. Ugyanis
a német elektrolíziskapacitás duplázása 2030-ra tíz gigawattra még mindig azt jelentené, hogy a felhasználás 50-70 százalékát külföldről kellene Németországnak fedeznie.
Ekkorra mintegy 95-130 terawattóra hidrogént használna fel Európa legnagyobb gazdasága – derül ki a Reuters összefoglalójából.
A most közzétett stratégia szerint ennek teljes mértékű belföldi fedezése gazdasági szempontból nem lenne életképes. Ugyanakkor a tervek szerint a beszerzési forrásokat igyekeznek diverzifikálni, ám erre külön stratégiát készít a kormány, amelyről még nem tudni, mikor publikálják. A dokumentum mintegy 2,5 gigawattórányi elektrolízisprojektre adna idén állami támogatást, és mintegy 700 millió eurót különítene el kutatási célokra a kormány.
Azonban a nagy népsűrűség miatt Németország nem rendelkezik a teljes ellátáshoz szükséges akkora területtel, amely az elektrolízishez használatos megújuló energiaforrások kiépítéséhez szükséges. A tervek így engedélyezik a fosszilis eredetű hidrogén használatát is, ha a gyártás során keletkező szén-dioxidot leválasztják róla, ám támogatásra csak a zöldhidrogénprojektek számíthatnak.
A stratégiában szereplő 1800 kilométernyi hidrogénvezeték kiépítésére 2027–2028-tól lesz forrás a közös európai érdekek fontos projektjeinek alapjából (IPCEI). Volker Wissing közlekedési miniszter szerint a tervekben szerepel hidrogéntöltő állomások kiépítése is, környezetvédő csoportok szerint azonban a hidrogént főként a máshogy nem dekarbonizálható szektorokban, és nem a közúti közlekedésben vagy a háztartások fűtésében kellene felhasználni.
Németország már számos hidrogénnel kapcsolatos együttműködési szerződést írt alá, olyan országokkal, mint Kanada, Norvégia, az Egyesült Arab Emírségek vagy Ausztrália.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.