BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Németország hidrogénből is importfüggő lesz

A klímán lehet, hogy segít, az energiaimportot azonban nem váltja ki az átállás.

Hidrogénigénye akár 70 százalékát is importból lesz kénytelen fedezni Németország a szerdán közzétett legfrissebb hidrogénstratégia szerint. A német kormány által jóváhagyott tervezet értelmében Berlin növelné a hidrogén szerepét az ország energiamixében, hogy ezzel is csökkentse a klímaváltozást okozó gázok kibocsátását, olyan területeken is, melyeket nem egyszerű elektromos áramra átállítani, mint például a vegyipar vagy az acélgyártás.

A megújuló energia segítségével gyártott, úgynevezett zöldhidrogén a fosszilis tüzelőanyagok kiváltásának egyik alapját képezi a német tervekben, ám, szemben a karbonkibocsátással, az importfüggőséget ez a megoldás nem csökkenti. Ugyanis 

a német elektrolíziskapacitás duplázása 2030-ra tíz gigawattra még mindig azt jelentené, hogy a felhasználás 50-70 százalékát külföldről kellene Németországnak fedeznie. 

Ekkorra mintegy 95-130 terawattóra hidrogént használna fel Európa legnagyobb gazdasága – derül ki a Reuters összefoglalójából.

Event to launch industrial production of hydrogen fuel cells
Fotó: AFP

A most közzétett stratégia szerint ennek teljes mértékű belföldi fedezése gazdasági szempontból nem lenne életképes. Ugyanakkor a tervek szerint a beszerzési forrásokat igyekeznek diverzifikálni, ám erre külön stratégiát készít a kormány, amelyről még nem tudni, mikor publikálják. A dokumentum mintegy 2,5 gigawattórányi elektrolízisprojektre adna idén állami támogatást, és mintegy 700 millió eurót különítene el kutatási célokra a kormány.

Azonban a nagy népsűrűség miatt Németország nem rendelkezik a teljes ellátáshoz szükséges akkora területtel, amely az elektrolízishez használatos megújuló energiaforrások kiépítéséhez szükséges. A tervek így engedélyezik a fosszilis eredetű hidrogén használatát is, ha a gyártás során keletkező szén-dioxidot leválasztják róla, ám támogatásra csak a zöldhidrogénprojektek számíthatnak.

A stratégiában szereplő 1800 kilométernyi hidrogénvezeték kiépítésére 2027–2028-tól lesz forrás a közös európai érdekek fontos projektjeinek alapjából (IPCEI). Volker Wissing közlekedési miniszter szerint a tervekben szerepel hidrogéntöltő állomások kiépítése is, környezetvédő csoportok szerint azonban a hidrogént főként a máshogy nem dekarbonizálható szektorokban, és nem a közúti közlekedésben vagy a háztartások fűtésében kellene felhasználni.

Németország már számos hidrogénnel kapcsolatos együttműködési szerződést írt alá, olyan országokkal, mint Kanada, Norvégia, az Egyesült Arab Emírségek vagy Ausztrália.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.