Sehol sem tartunk a körforgásos gazdasággal, pedig eurómilliárdokat költöttünk már rá
Hiába a több milliárd eurós költés, sehol sem tartunk a körforgásos gazdasággal az Európai Unióban, noha az Európai Bizottság több cselekvési tervet is elfogadott, továbbá létezik idehaza Nemzeti Körforgásos Gazdasági Stratégia is. Utóbbi persze nem öreg dokumentum, idén márciusban tárták a nyilvánosság elé a „Technikai segítségnyújtás Magyarország körforgásos gazdasági stratégiájának és cselekvési tervének kidolgozásához” című konferencián.
Fotó: Bernd Wustneck / AFP
Alapvetően a körforgásos gazdaság arról szólna, hogy az egyszeri, kvázi eldobható fogyasztási cikkek helyett a termékek élettartama meghosszabbodjon vagy más formában visszakerüljön mindennapos használatba. Az Európai Parlament (EP) hivatalos szövegezése alapján példamutató megoldás lehet, ha a vásárlás helyett kölcsönzünk, a megvásárolt termékeknek pedig második esélyt adunk, megjavítjuk, átalakítjuk, esetleg továbbadjuk.
Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő.
Csakhogy az Európai Számvevőszék legfrissebb jelentése szerint kifejezetten valós az a közszájon forgó elmélet, hogy szándékosan lerövidítik termékek hasznos élettartamát, hogy korábban le kelljen őket cserélni, magyarán újat venni. Az Európai Bizottság szerint akármilyen fontos is lenne, a tervezett elavulás kimutatása megoldhatatlan, viszont a termék környezeti hatása nyolcvan százalékban a tervezéskor dől el...
Miként alakul az export-import?
Ha ezt jól, azaz hosszú élettartamhoz és a korforgásos gazdasághoz igazítva csinálnák, annak nemcsak gazdasági, hanem természeti haszna is lenne. Mérséklődne az alapanyag-, másképpen természeti erőforrásigény, kevésbé zavarnánk a tájakat és élőhelyeket, mérsékelnénk a biológiai sokféleség csökkenését, plusz visszafoghatnánk az üvegházhatású gázok kibocsátását: az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint
az ipari folyamatok és a termékhasználat az EU kibocsátásának 9,10, míg a hulladékgazdálkodás 3,32 százalékáért felelős, ráadásul Európában évi 2,5 milliárd tonna hulladékot termelünk.
Fotó: Shutterstock
Az EP megjegyezte azt is, hogy egyrészt az erőforrások szűkülnek, másrészt ezek több mint felét kívülről hozzuk be az EU területére. Az Eurostat adatai szerint az EU és a világ többi része közötti nyersanyag-kereskedelem összértéke 2002 óta csaknem megháromszorozódott, és habár
Ezzel szemben a körforgásos gazdaságra átállás a hivatalos megfogalmazás szerint pozitívan hatna a versenyképességre, az innovációra, serkentené a gazdasági növekedést, például munkahelyeket teremtene, a becslések szerint 2030-ig úgy 700 ezret.
Mindebből világosan látszik, hogy fontos témáról van szó, amiért érdemes tenni, a kérdés ezután már csak az, hogy mit sikerült?
Nos, nem sokat.
Mennyit költöttünk már a témára?
Az Európai Bizottság az első, 2015-ös cselekvési tervében 54 intézkedést jelölt meg, a 2020-ban elkészült második cselekvési tervben 35-öt. Ezek együttes célterve szerint 2030-ig meg kéne duplázni a körforgási arányt. Azonban a tervek egyike sem minősült kötelező érvényűnek, úgyhogy 2021-ben elkészült egy módosított, 2030-ra és 2050-re is célokat megfogalmazó terv, 2022 márciusában pedig egy intézkedéscsomag is a folyamatok gyorsítása érdekében. Ez tavaly novemberben a Bizottság új, az egész EU-ra kiterjedő csomagolási szabályjavaslata követte.
Forrás: Úton Magyarország körforgásos gazdaságot célzó nemzeti stratégiája felé
Mindezek után az Európai Számvevőszék szerint 2015 és 2021 között az Európai Unió 27 tagállamában a körforgási arány nemhogy 200, hanem 0,4 százalékponttal nőtt csupán, és ez is úgy jön össze, hogy Dánia, Finn- és Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Románia és Svédország még rontott is a saját értékén.
Pedig az EU tett pénzt a projektbe, 2016 és 2020 között több mint 10 milliárd eurót (3,8 ezermilliárd forint) különített el a zöld innovációra.
Viszont a szándékot és a támogatásokat eltérítették: a számvevők vizsgálata alapján a tagállamok a pénzek jó részét simán a hulladékgazdálkodásra költötték, ahelyett hogy a hulladékok keletkezését megelőzzék. Ehhez az utolsó megjegyzés, hogy 2022 júniusára szinte az összes tagállam rendelkezett a körforgásos gazdaságra vonatkozó nemzeti stratégiával.
Mi a legfontosabb?
A miénk idén tavaszra készült el, habár a magyar V4-elnökség keretében Magyarország EU melletti Állandó Képviseletén, Brüsszelben már tavaly nyáron rendeztek egy konferenciát, és létrejött a Körforgásos Gazdaság Technológiai Platform.
A most márciusra stratégiává érett tervcsomag szerint Magyarország célja, hogy 2040-ig:
- megduplázza az erőforrás-termelékenységét, és elérje a 2 euró/kg anyagköltséget
- megduplázva 15 százalékra emelkedjen a körforgásos anyaghasználati ráta
- a körforgásos munkahelyek száma 30 százalékkal (az összmunkaerő 2,5 százalékára) emelkedjen az iparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatói szektorban
Fotó: Joel Saget / AFP
Az anyagot bemutató kétnapos konferencia is megfogalmazta: az elsődleges teendő, hogy a GDP-növekedést le kell választani a nyersanyag-felhasználásról. Erre rímelt az Európai Számvevőszék illetékese, Annemie Turtelboom nyilatkozata is, amit a jelentéshez csatoltak:
Az anyagok értékének megőrzése és a hulladék minimálisra csökkentése elengedhetetlen, ha az Európai Unió erőforrás-hatékonnyá kíván válni, és el akarja érni a zöld megállapodás környezetvédelmi célkitűzéseit.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.