Az ukrajnai háború ellenére egyre nő azoknak az amerikaiaknak az aránya, akik szerint nem Oroszország, hanem Kína jelenti a legnagyobb fenyegetést az Egyesült Államok számára. Míg 2019-ben még gyakorlatilag ugyanannyian tekintették a két országot első számú ellenségnek, a hangulat azóta megváltozott.
A Pew legfrissebb felmérésének csütörtökön nyilvánosságra hozott eredménye szerint ma az amerikaiak 50 százaléka Pekingben látja a legfőbb fenyegetést, míg Oroszországban mindössze 17 százalékuk. Az adat is alátámasztja, hogy az elmúlt években – különösen 2020 óta – egyre romlott Kína megítélése az amerikaiak körében.
2020-ban a megkérdezettek 79 százalékának volt kedvezőtlen véleménye az országról – most már 83 százalékának.
A legutolsó felmérés március végén készítették több mint 3500 ember megkérdezésével.
Ez idő alatt több konkrét kérdésről is megkérdeztük az amerikaiakat, köztük a Kína és Oroszország közötti partnerségről, amelyet 62 százalék nagyon komoly problémának nevez az Egyesült Államok számára
– nyilatkozta a CNBC-nek Laura Clancy, a Pew kutatási elemzője.
A kapcsolatok folyamatosan romlanak Washington és Peking között, a feszültség különösen kiéleződött a kínai kémléggömb és a kétoldalú kereskedelem, valamint a technológiai együttműködés amerikai korlátozása miatt, amelyet még az amerikai csipgyártók is sokallnak. A helyzetet tovább rontja Kína és Oroszország szoros kapcsolata és Peking növekvő agressziója Tajvannal szemben.
Az intézet ezekről a konkrét kérdésekről is kikérte az emberek véleményét, és nem meglepő módon kiderült, hogy minél komolyabbnak tekintik a problémákat, annál negatívabban befolyásolja a Kínához való hozzáállásukat.
A válaszadók 78 százaléka szerint Kína súlyos fenyegetést jelent az amerikai gazdaságra, 73 százalékuk szerint az Egyesült Államok biztonságára.
Ezzel szemben Oroszország gazdasági téren csupán 36, biztonságin pedig 66 százalékuk szerint fenyegeti az Egyesült Államokat.
A Kína jelentette verseny és fenyegetés talán az egyetlen olyan téma, amelyben egységes az egyébként élesen megosztott amerikai közvélemény és politika, Joe Biden elnök gyakorlatilag ugyanott folytatta, ahol az elődje, Donald Trump abbahagyta, bár az utóbbi időben történtek próbálkozások a feszültsége enyhítésére. Rövid idő leforgása alatt megfordult Pekingben Antony Blinken külügyi és Janet Yellen pénzügyminiszter, valamint John Kerry, az elnök klímaügyi különmegbízottja is, a legmelegebb fogadtatásban azonban az amerikai–kínai nyitás atyja, a százéves Henry Kissinger részesült.
Csou Csi-hszing kínai politikai elemző szerint segítene a kétoldalú feszültségek enyhítésében, ha a döntéshozók jobban hallgatnának a szakértők fiatalabb amerikai nemzedékére.
Érdemes megemlíteni, hogy ezek az amerikaiak tanulmányozták a kétoldalú kapcsolatok minden aspektusát, és folyékonyan beszélnek kínaiul, amiben jobbak az elődjeiknél
– írta nemrégiben a WeChaten.
Lassan megjelenik fiatal stratégák egy csoportja az Egyesült Államokban, akik valóban értik Kínát. A mi problémánk az, hogy először is mi nem értjük meg ezeket az embereket, másodszor pedig nálunk nincsenek hasonló fiatalok. Ez a szakadék borzasztó!
– tette hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.