Átalakul a munka világa, legalábbis azokon a területeken biztos, ahol jellemzően egyre több a hőhullám. A nagy hőség elkerülése érdekében az emberek több szünetet tarthatnak, rövidebb vagy éjszakai műszakokban dolgozhatnak. A tartós melegben ugyanis megemelkedik a hőguta és egyéb egészségügyi bántalmak bekövetkezésének esélye. A dél-európai népeknél általános szieszta világszerte egyre népszerűbb.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint a mérések kezdete óta az idei volt a legmelegebb július, Dél-Európa nagy részére egymás után érkeztek Afrika felől a hőhullámok, és dőltek meg a melegrekordok. A kánikulát az emberi szervezet nehezen viseli, a fizikai munkások extrém terhelést kénytelenek elviselni. Magas hőmérsékletben a koncentráció szintje esik, az emberek fáradtabbak, ingerlékenyebbek, lassabban, illetve kevésbé körültekintően dolgoznak. Az International Labor Organization (ILO) 2019-es jelentése szerint
a 39 Celsius-fok feletti hőmérséklet súlyosan károsíthatja a szervezetet, és akár meg is ölheti a munkavállalót.
Becslések szerint 61 ezer ember halt meg Európában a rendkívüli hőség miatt tavaly nyáron.
Sürgősen frissíteni kell a munkaügyi szabályokat, különösen a hőségnek leginkább kiszolgáltatott dolgozók, az ingázók és a klíma nélküli épületben tartózkodó munkavállalók egészségének védelme érdekében – mondta Julie Davies, a UCL Global Business School for Health professzora az Euronewsnak. A tanár felhívta a figyelmet arra, hogy életszerű lenne meghatározni azt a maximális hőmérsékletet, amelyben még lehet dolgoztatni a munkavállalót.
Annak ellenére, hogy számos európai országban a munka törvénykönyve még nem szabályozza ezt a legmagasabb hőmérsékletet, a való életben a munka világa már alkalmazkodott a hőség okozta megváltozott körülményekhez. Németországban egészségügy tisztviselők napközbeni szünetet javasoltak a dolgozóknak a spanyol szieszta példájára az RND portál szerint. A spanyolok tavasszal új rendelkezést hoztak a szabadtéri munkavégzésre a rekkenő hőségben. Azzal, hogy hőségriadó idején milyen munkavédelmi intézkedéseket kell betartani, a magyar kormány is foglalkozott.
A Nature Communicationsben 2021-ben közzétett tanulmány megállapította, hogy a hőség miatt elvesztett munkaórák mintegy 30 százaléka visszanyerhető lenne az időbeosztás módosításával. Ami rendkívül fontos, tekintve, hogy az extrém meleg óriási veszteséget okoz a világgazdaságnak.
„A déli országokban megszokott munkamódszert kell alkalmaznunk a hőség tekintetében: korán kelni, reggel produktívnak lenni és dél körül sziesztát tartani” – mondta Johannes Niessen, a Federal Association of Physicians of German Public Health Departments (BVÖGD) munkatársa az RND hírportálnak.
Davies példának hozta, hogy
India egyes részein a gyerekek reggel 5 és este 9 közt tanulnak az iskolában, nagyobb szünetekkel megtűzdelve.
Rómában leállították az építkezéseket a júliusi rekordmelegben, Iránban pedig gyakorlatilag megállt az élet.
Davies szerint a hőstressz elkerülése érdekében be kell fektetni az infrastruktúrába, az éghajlati adatok elemzésébe és az eredmények közlésébe, valamint fejleszteni kell a munkahelyi kultúrákat és a technológiákat. Röviden: a munkavégzésnek melegben, a nyári időjárásban máshogy kell kinéznie, mint a gyakori hőhullámok előtt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.