Bezárkózik Kína – egyre kevesebb adatot hoznak nyilvánosságra

A fiatalok munkanélküliségi rátájának megugrását mutatták a hivatalos adatok az elmúlt hónapokban. A Kínát kiemelkedően rossz fényben feltüntető adatsor közlését a héten felfüggesztették, mondván, hogy a módszertant újra kell vizsgálniuk. Ez csak egy példa azon adatsorok közül, amelyeket az elmúlt időszakban a kínai hatóságok leállítottak.

A 16–24 évesek munkanélküliségi rátája júniusban elérte a 21,3 százalékos rekordot. A fiatalok ekkora mértékű állásnélkülisége kifejezetten rossz képet mutat a társadalmi stabilitás megőrzésére törekvő, kormányzó kommunista párt munkásságáról. A kormány korábban jelezte, hogy a júliusi adat várhatóan magasabb lesz, a héten pedig már nem is adták közre a legfrissebb számokat. Igaz, a hatóságok jelezték, hogy a következő hónapokban folytathatják az adatok közzétételét. 

A lépés időzítése azonban kérdéseket vet fel. Ha sorra vesszük a korábbi történéseket, akkor talán nem meglepő, hogy már ezt a mutatót sem közlik.

A kínai hatóságok más adatokat sem közölnek

A telekértékesítések kapcsán a havi kimutatásokból kivették a fejlesztők által megvásárolt földterületek nagyságát és árát. A fejlesztésre eladott földterületek mennyisége több mint 50 százalékkal csökkent tavaly. Az intézkedés azt mutathatja, hogy az ingatlanválság valójában mélyebb annál, ahogy a kormány bemutatja. Az önkormányzatok földeladásokból származó bevételei a hivatalos adatok szerint tavaly csaknem negyedével csökkentek.

A devizatartalékok statisztikája is furcsa, tekintve, hogy hat éve nem mutat változást. Jóllehet Kína kereskedelmi többlete megnövekedett ebben az időszakban, ez nem tükröződik az adatokban. Brad Setser, az Egyesült Államok korábbi kereskedelmi és kincstári munkatársa erről úgy vélekedett, hogy a pénz egy része azért nem jelenik meg a központi bank hivatalos adatszolgáltatásában, mert  „árnyéktartalékokban” van, az állami bankoknál pihen. Mivel a növekvő kereskedelmi és folyó fizetési mérleg többlete ellenére a az árfolyam stabil, a pénz egy részét valószínűleg devizapiaci intervencióra használják.

A kötvénypiacon márciusban volt egy nagyobb felbolydulás, amikor a kötvényforgalmazó brókerek leállították az adatszolgáltatást, káoszba taszítva a piacot, ekkor egyik napról a másikra 30-60 százalékkal csökkent a tranzakciók száma. Mögötte a szabályozó hatóságok adatbiztonsági aggodalmai állhattak – írja a Bloomberg.

Tovább fokozza az átláthatatlanságot, hogy a tengerentúli ügyfelek számára elérhetetlenné váltak egyes céginformációs, regisztrációs adatok. 

Nincsenek hivatalos adatok a koronavírus okozta halálozásról sem. Kína egyik legnépesebb tartományában az első negyedévben 72,7 százalékkal nőtt a hamvasztások száma az előző év azonos időszakához képest – jelentette júliusban a Caixin kínai pénzügyi lap a Csöcsiang tartomány adataira hivatkozva. Nem sokkal később az adatok eltűntek, és a hivatalos közleményt, valamint a portál cikkét is törölték. Az eset jól mutatja a Covid–19-cel kapcsolatos titkolózást: nem tudni, hogy hányan haltak meg ténylegesen a vírus miatt azóta, hogy decemberben feloldották a járványkorlátozásokat.

Áprilissal részlegesen leállítottak egy népszerű tudományos adatbázist, így a külföldi tudósok nem férnek hozzá a kínai kutatásokhoz, disszertációkhoz, szabadalmakhoz és statisztikákhoz. Az adatszolgáltató a lépést a határokon átnyúló adattovábbításról szóló, tavalyi törvénynek való megfeleléssel indokolta.

Politikai téren is egyre nagyobb a vákuum

A politikusok életrajzai szűkszavúvá váltak: míg korábban oldalakon keresztül taglalták az eredményeket, addig mára csak néhány mondatban közlik a személyes adatokat. Hszi Csin-ping tavaly októberben kezdte meg harmadik elnöki ciklusát. A vezetésével a kommunista párt legfelsőbb döntéshozó testülete minden hónapban ülésezik, ám az elmúlt tíz hónapban háromról nem adtak ki jelentést. A külügyminisztert pedig hirtelen, magyarázat nélkül eltávolították a tisztségéből júliusban, azután, hogy egy hónapra eltűnt a nyilvánosság elől.