Munkanélküli segély: nagyon le vannak maradva a britek

Az Egyesült Királyságban számíthatnak a legrosszabb ellátásra a munkanélküliek Európában, két hónapnyi állástalanság után a korábbi jövedelmüknek csupán a 17 százalékát kapják segélyként. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) statisztikája szerint az ország ezzel messze a többi észak-európai ország mögött kullog, mert a segély összege mindenhol ennek a többszöröse.

A munkanélküliek Luxemburgban a korábbi jövedelmük 85 százalékát kapják, de messze megelőzi az Egyesült Királyságot Norvégia (78 százalék), Dánia (78), Izland (75), Svájc (74), Svédország (72), Hollandia (69), Franciaország (66), Németország (66), Finnország (57), Ausztria (57) Írország (54), sőt még Magyarország is, ahol a törvény rendelkezései alapján az álláskeresési járadék mértéke a korábbi átlagkereset 60 százaléka, amely nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér száz százalékát – igaz, csak 90 napig folyósítható.

Az Egyesült Királyságot azonban nem a gazdaságilag kevésbé fejlett kelet-európai országokhoz, hanem a többi fentebb említetthez érdemes hasonlítani, mivel azokkal áll nagyjából azonos szinten.

Az adatokat a függetlenségpárti Skót Nemzeti Párt (SNP) szakértői elemezték, és az Euronews beszámolója alapján arra a megállapításra jutottak, hogy 

 a többi európai országnál ezen a téren. Folyamatosan csökkent a támogatás mértéke, a munkajövedelem 2001-es húsz százalékáról a jelenlegi 17-re.

Az is igaz, hogy itt a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta, mindössze négy százalék az eurózóna 6,4 és az Európai Unió 5,9 százalékos átlagával szemben. Az Egyesült Királyságban azonban a legmagasabb az infláció a legfejlettebb ipari országok, a G7-ek között, és az OECD előrejelzése szerint ez az idén így is marad. 

Az élelmiszerár-infláció 17,3 százalékos, az országot súlyos megélhetési válság sújtja, a 2010 óta kormányzó konzervatívok azonban megnyirbálták a szociális támogatásokat, maximum két gyerek után jár adókedvezmény és segély, bevezették a hálószobaadót (amely csökkenti a juttatásokat, ha valaki egy plusz hálószobás házban lakik), befagyasztották a helyi lakhatási támogatásokat, és csökkentették a segélyek összegét.

Az elmúlt évtizedben a szegénységben élő gyermekek száma mintegy 600 ezerrel, a nyugdíjasoké félmillióval nőtt, több millióan kénytelenek étkezéseket kihagyni minden nap, mert nem telik élelmiszerre.

Az érintettek ráadásul abban sem reménykedhetnek, hogy a helyzet megváltozik a jövő évi parlamenti választás után, amelyet a jelenlegi közvélemény-kutatások alapján az ellenzéki Munkáspárt nyer meg. A párt ugyanis – nagy felháborodásra – nemrégiben jelezte, hogy kormányra kerülése esetén is fenntartja a korlátozások egy részét.

 – írta közleményében David Linden, az SNP parlamenti képviselője.