Az utazás gyakran jelentős környezeti lábnyommal jár, a Föld lakossága és az utazási hajlandóság pedig növekszik. Az idegenforgalom egyre nagyobb terhet ró a környezetre, kezdve a repülésekkel kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátástól a természetes élőhelyek letarolásán át egészen a tömegturizmus egyéb következményeiig. Az emberiség jelene-jövője és a környezetvédelem szempontjából előremutató, hogy egyre több ország keresi a fentartható turizmus eszközeit.
Az Euromonitor International globális piackutató cég 2023-as Fenntartható Utazási Indexében 99 országot vizsgált. A vállalat ezek közül azonosította, hogy melyik volt a világ 20 legfenntarthatóbb országa turisztikai szempontból 2022-ben. A mutató 56 indikátort vesz számításba, amelyeknek három fő típusa létezik. Olyan mutatók, amelyek a célállomáson élők boldogságának, egyenlőségének és társadalmi igazságosságának mértékét jelzik. Olyan mutatók, amelyek számszerűsítik az idegenforgalom helyi környezetre gyakorolt hatásait. Továbbá olyan mutatók, amelyek a turizmus általános állapotát, így például az infrastruktúra minőségét vagy a nemzetközi kereslettől való függést jelölik.
A világ legfenntarthatóbb utazási célpontja három kivételével mind Európában tálható. Az index alapján Svédország áll az élen. A skandináv állam célja, hogy az évtized végére „a világ legfenntarthatóbb és legvonzóbb innovációs célpontjává” tegye az országot.
A svédek ennek megvalósításába rengeteg időt és pénzt fektetnek. Stockholm tömegközlekedése már 2017 óta csak megújuló energiát használ, valamint az állam több mint 250 szállodát és szálláshelyet ösztönöz a Nordic Ecolabel szigorú környezetvédelmi tanúsítvány követelményeinek való megfelelésre. Ezeken túl a kormány bevezetett egy ökoturisztikai jelölést, amelyet azok az utazásszervezők kapnak, akik a fenntartható utazásra helyezik a legfőbb hangsúlyt.
Az index készítéséért felelős Caroline Bremner elmondta, hogy Svédország évek óta a lista élén helyezkedik el. Brenner felhívta a figyelmet, hogy a skandináv államon belül sokkal kevesebben utaznak repülővel.
Az elemző rámutatott arra is, hogy Svédország és Finnország hasonló tulajdonságokkal jutott előkelő helyezéséhez: például a skandináv államokban nincs UNESCO-világörökségi helyszín veszélyeztetve.
Ausztria a lista harmadik helyét foglalja el, ám a társadalmi fenntarthatóság szempontjából az első helyen végzett. Ez magában foglalja az egyenlőségre, a tisztességes munkahelyekre, a jövedelem igazságos elosztására, az alapvető szükségletekhez való hozzáférésre, az egészségügyre és a befogadásra való összpontosítást.
A legtöbbet Egyiptom és a Maldív-szigetek fejlődött az elmúlt öt évben.
A 2023-as Fenntartható Utazási Index a tavalyi év tíz legfenntarthatóbb városi úti célját is sorra vette. Ezek földrajzi eloszlása már diverzifikáltabb: egy Ausztráliában, hét Európában, kettő pedig Észak-Amerikában található.
Bremner szerint Melbourne azzal emelkedett ki a mezőnyből, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséhez megújuló energiaforrások felhasználására alakított át épületeket, zöldítette az utcáit, továbbá számos ismeretterjesztő rendezvényt tartott a karbonsemlegességről.
Az ausztrál város klíma- és biodiverzitási vészhelyzetet hirdetett, hogy 2040-re elérje a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást. Ennek érdekében a település 2026-ig tartó, széles körű cselekvési programot indított, ami azért beszédes, mert Melbourne az előző tervében a kiindulási szinthez képest lenyűgöző, 76 százalékos kibocsátáscsökkentést ért el. A szén-dioxid-mentesítés kulcsa a villamosításra való áttérés és a megújuló energiaforrások, például a napelemek alkalmazása. A városvezetők az intézkedésektől nemcsak a szén-dioxid-kibocsátás, hanem a költségek csökkentését is várják – írja az AFAR utazási magazin.
A szakértő kiemeli, hogy a karbonsemlegességhez vezető két biztos út a zöldtechnológia használata és az utazási folyamatok digitalizálása. Előbbihez nagyban hozzájárulhatnak a startup vállalkozások.
A fenntartható turizmus nemcsak a célállomásoknak, de az utazóközönségnek is fontos.
Jól mutatja ezt, hogy a turisták közel 80 százaléka legalább tizedével hajlandó többet költeni, ha azzal kisebb környezeti lábnyomot hagy maga után. Sőt, az utazók 41 százaléka akár 30 százalékkal is hajlandó többet költeni kaland- és ökoturizmus céljából.
Ez pedig jelentős szám azt tekintve, hogy a megélhetés a világ nagy részén nehezebbé vált.
A fenntartható turizmus iránti keresletet tekintve Ausztrália, Izland és Új-Zéland áll az első három helyen. Mivel Ausztrália és Új-Zéland messze esik a legtöbb turistakibocsátó országtól, ezekben az államokban kifejezetten hosszú időt töltenek a látogatók – állapította meg közleményében az Euromonitor International üzleti tanácsadó és piacelemző cég.
Drága és kevés lesz a repülőjegy, mert zöldítik a légi közlekedést isA légi közlekedésnek a tisztább üzemanyagokra való átállása megfordíthatja a repülés demokratizálódását, ami magasabb jegyárakat, valamint kevesebb útvonalat és megszűnő légitársaságokat eredményezhet. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.