Újabb öngólt lő Németország a földgáztüzelésű kazánok betiltásával
A földgáztüzelésű kazánok tiltása és villamosáram-alapú fűtési módokra (split klíma, hőszivattyú) való átterelése a jelenlegi német villamosenergia-mix szerkezetét és a német áramimportot figyelembe véve nemhogy nem jelent zöldítést, hanem tovább növeli a légszennyezést, és fokozza az energia-ellátásbiztonsági kockázatokat – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet szenior kutatója.
Németország ugyanis 2023 áprilisáig bezárólag leállította az utolsó működő atomerőműveit is. Emiatt, illetve a magas földgázárakból eredően gazdaságtalanul üzemeltethető földgáztüzelésű erőművek miatt is több régi szén- és lignittüzelésű erőművet kellett üzembe állítania, aminek eredményeként jelentősen megnőtt a légszennyező anyagok, ezen belül a szén-dioxid-kibocsátása – magyarázta a kutató.
A klímasemleges atomerőművek hiánya, illetve a szénreneszánsz eredményeképpen jelenleg minden megtermelt kilowattóra áram 500 gramm szén-dioxid-kibocsátással jár Németországban, ami alig jobb, mint az európai kibocsátási lista végén kullogó Lengyelország kilowattóránkénti 700 grammos szén-dioxid-kibocsátási adata. Ezzel a teljesítménnyel Németországé lett Európa második legpiszkosabb energiamixe.
Ezzel szemben – emelte ki Toldi Ottó – a magyar adat 300 gramm szén-dioxid kilowattóránként, ami a paksi bővítéssel és a további naperőművi kapacitásokkal tovább csökkenhet.
A földgázzal való fűtés leállítását követően a klímák és a hőszivattyúk vennék át a gázfűtés helyét Németországban, azonban ezekhez környezetszennyező módon tudnak csak áramot termelni.
A kutató rámutatott, a szén és a lignit égetése kétszer-háromszor annyi szén-dioxid-kibocsátást eredményez, mint a földgáz égetése, így a földgáztüzelésű kazánok végső soron kisebb légszennyezéssel és szén-dioxid-kibocsátással működnek, mint a splitklímák és a hőszivattyúk.
A másik fontos szempont, amire Toldi Ottó felhívta a figyelmet, hogy a német atomerőművek működése idején Németország még stabilan az áramexportáló országok közé tartozott.
Az atomerőművek leállítása óta ez a tendencia megfordult, Németországnak egyre gyakrabban kell importálnia az áramot – az áramimport jelentős részaránya pedig ironikus módon épp az atomerőművekből származik.
Most, az energiaválság időszakában kérdésessé vált azonban az import rendelkezésre állása is. Ezért kérdés, hogy észszerű-e a fűtési rendszerek túl gyors elektrifikálása.
A kutató egy példát is hozott minderre, a splitklímák – amelyek az itthoni háztartások átlagosan kicsivel több mint negyedében találhatók meg – jellemző teljesítménye 2,5–3,5–5,0 kilowattóra. Százezer új berendezés 250–500 megawattal növelné a napi villamosenergia-igényt. Egymillió ilyen berendezés pedig már 2500–5000 megawattal. A hőszivattyúk áramszükséglete még nagyobb (8, 10, 12, 14, 16 kilowatt), közepes teljesítménnyel számolva egymillió új hőszivattyús fűtési rendszer napi áramfogyasztása 12 ezer megawatt. Összehasonlításképpen: Magyarország jelenlegi napi csúcsfogyasztása 7490 megawatt.
A kiszámolt példák és az ország energiamixe alapján az látható, hogy a tervezett intézkedések tényleges megvalósítása jókora kihívás. Főleg úgy, hogy a területileg egyenlőtlen elosztás miatt máris vannak olyan országrészek, ahol az egyébként költséges hőszivattyús rendszerek telepítése infrastrukturális akadályokba ütközik, ugyanis nincs hozzá elegendő áram.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.