Nem először és nem utoljára kérleli Londont és Brüsszelt az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA), hogy adjanak haladékot az iparágnak a Brexit következményeképpen a kétoldalú kereskedelemben januárban hatályba lépő vámszabályok teljesítése alól. Nem azok eltörlését akarják elérni, hanem azt, hogy adjanak három év haladékot az ágazat szereplőinek a felkészüléshez, addig pedig maradjanak érvényben a jelenlegi, az autókereskedelmet valóban támogató tarifák és jogszabályok.
Ennyi idő kell ahhoz, hogy mind Nagy-Britannia, mind az Európai Unió felépítse saját akkumulátorgyártását, amennyire csak lehet, függetlenítve magát az ágazatot leuraló kínai vállalatoktól.
A Renault nagy hatalmú főnöke, Luca De Meo vezette ágazati szövetség be is árazta az európai gyártókat érő veszteségeket: szerintük három év alatt 4,35 milliárd euróba kerülhet az európai autógyártóknak az új, szigorított kereskedelmi szabályok betartása, amivel beruházásokat, munkahelyek ezreit veszélyeztetik az Európai Unió és az Egyesült Királyság kereskedelmi ügyekben illetékes döntéshozói.
Az intézkedések 480 ezer járművel csökkenthetik az uniós gyárak termelését. Csak tavaly 1,2 millió autót adtak el a briteknél az európai autógyártók.
Egy 10 százalékos vám versenyképtelenné teheti a villanyautó-exportot
– ezt sulykolja az ACEA, de egyelőre komolyabb hivatalos visszhang nélkül. Az adu ász itt is az, hogy a cechet végső soron a fogyasztók fogják megfizetni az elektromos autók drágulásával.
Ne feledkezzünk meg a negatív klímavédelmi hatásról sem, hiszen aki nem engedheti meg magának a megdrágított villanyautó megvásárlását, az az olcsó benzines változatokra „fanyalodik”, a károsanyag-kibocsátás pedig ezért nem csökkenhet a tervben előírt ütemben.
Az EU-ból importált elektromos járművek már most is nagyon drágának számítanak Nagy-Britanniában, vámmal megspékelve pedig könnyen el is veszíthetnék a piacukat.
Pedig a szándék jó volt, a szabályok az európai ipar védelmét célozták az olcsó, főleg kínai importtal szemben. Csakhogy az akkugyártás felfuttatása nem megy egyszerűen se a briteknél, se az unióban, mert a távol-keleti beruházók nem élveznek olyan kiváltságokat, mint amilyeneket például Magyarország kínál nekik.
Nem helyes lépés az európai eredetű villanyautó árának adminisztratív eszközökkel való felsrófolása épp akkor, amikor vállalatainknak kemény nemzetközi versenyben kell megküzdeniük a piaci részesedésért. Gyakorlatilag a piac egy részét átadjuk a globális gyártóknak
– hangoztatta Luca de Meo, a Renault vezérigazgatója, akit a BBC idézett.
A probléma lényege, hogy a vámmentesség eléréséhez az kell, hogy a villanyautó értékének több mint 45 százalékát helyi származású komponensek adják. Márpedig jelenleg a villanyautók értékének jellemzően 35–45 százalékát teszi ki az akkumulátor (teherautóknál az 50 százalék sem ritka), amely vagy készen, összeszerelve, vagy alkatrészenként, vagy nyersanyagként érkezik Európába, ahol beleszerelik a villanyautóba.
Ha nem igazolható a 45 százalékos arány, akkor a járművet 10 százalékos vámmal kell sújtani.
Ez alkalmazása esetén hazavágja az elektromos átállásra költő brit autóipart, és a viszonosság alapján a másik irányban ugyanolyan negatív hatásokkal jár, mivel a szigetországba exportált uniós járművekben sem haladja meg a 45 százalékot a hazai rész.
A hatályos kereskedelmi megállapodás csak azt írja elő, hogy az akkumulátorcellát Európában kell összeszerelni, de a jövő évtől kezdve az alkatrészeknek, köztük a katódanyagnak is, Európából kell származniuk, beleértve az Egyesült Királyságot is. És ez az ACEA szerint kivitelezhetetlen a kínai dominancia miatt.
Kemi Badenoch, az Egyesült Királyság nemzetközi kereskedelemért felelős minisztere a napokban azt mondta, hogy optimista, szerinte sikerülhet a hároméves halasztásról megállapodást kötni. Nem osztotta derűlátását Thierry Breton, az EU belső piaci biztosa, aki a The Guardiannek adott interjújában azt mondta, hogy nem lenne helyes az autóipari lobbi kedvéért újranyitni a kereskedelmi megállapodást.
A tapasztalatok áttekintésére és a vitatott pontok felülvizsgálatára eredetileg is a 2026-os évet határozták meg a Brexit-megállapodás esetében. Sigrid de Vries, az ACEA főtitkára a realista vonalat követi, szerinte áttörés az ügyben nem várható annak kényes politikai háttere miatt.
Eközben a brit Motorgyártók és Kereskedők Szövetségének (SMMT) vezérigazgatója, Mike Hawes látnoki képességét megcsillantva arról beszélt, hogy ha az év utolsó napjaiban is, de megkötik az egyezséget, ahogy történt az a Brexit esetében is. Ezt diktálja a józan ész – tette hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.