A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai beszámolója szerint a fogyasztói árak átlagosan 6,7 százalékkal nőttek szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest Nagy-Britanniában. Az árszínvonal növekedésének üteme ezzel megrekedt, megegyezett az augusztusi adattal. Az elemzők ezzel szemben valamivel kevesebbet, csupán 6,6 százalékos emelkedést valószínűsítettek az előző hónapra – jelentette az MTI.
A statisztikai hivatal szerdai beszámolója szerint
az okozta a tizenkét havi brit infláció csökkenésének szeptemberi megtorpanását, hogy havi összevetésben 0,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak.
Az élelmiszerek éves áremelkedése a múlt hónapban is lassult: ebben a termékkategóriában átlagosan 12,2 százalékkal emelkedtek a kiskereskedelmi árak a szeptemberrel zárult tizenkét hónapban az augusztusi 13,6, a júliusi 14,9, a júniusi 17,4, a májusi 18,4, az áprilisi 19,1 és a márciusi 19,2 százalékos éves drágulás után.
A beszámoló szerint ugyanakkor ennek dezinflációs hatását ellensúlyozta az üzemanyagok árának emelkedése. A motorbenzin literje átlagosan 1,536 fontba (684 forintba) került szeptemberben, 5,1 pennyvel többe, mint augusztusban. A dízelüzemanyag 6,3 pennys havi emelkedéssel literenként átlagosan 1,574 fontra (700 forintra) drágult.
A szerdai inflációs jelentés szerint ez azt jelenti, hogy az üzemanyagok éves összevetésű árcsökkenésének üteme 9,7 százalékra lassult szeptemberben az augusztusi 16,4 százalékos és a júliusi 24,9 százalékos tizenkét havi összevetésű visszaesés után.
A tavaly októberben mért 11,1 százalékos ütem volt a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött. Az indikatív modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján legutóbb éppen 41 évvel korábban, 1981 októberében volt a tavaly októberinél magasabb az éves brit infláció, 11,2 százalékos ütemmel.
Az éves szintű brit infláció tavaly szeptember és az idei év márciusa között minden hónapban meghaladta a 10 százalékot. Júliusban 6,8 százalékos, júniusban 7,9 százalékos, áprilisban és májusban egyaránt 8,7 százalékos éves inflációt mértek Nagy-Britanniában, vagyis augusztus volt a harmadik olyan hónap egymás után, amikor éves összevetésben lassult a fogyasztói árak emelkedési üteme, továbbá a hatodik olyan hónap egymás után, amikor az éves inflációs ütem az egy számjegyű tartományban járt.
Az augusztushoz képest stagnáló szeptemberi éves infláció megállította a csökkenési folyamatot.
A Bank of England inflációs célja 2 százalék, vagyis a brit infláció még mindig több mint a háromszorosa a jegybanki célszintnek.
Ebben az inflációs környezetben a Bank of England – az Európai Unión kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – több mint másfél évig folyamatosan és agresszív mértékben szigorította monetáris politikáját.
A brit központi bank 2021. december közepén kezdte a szigorítási ciklust az addigi 0,10 százalékos rekordmélységű kamatszintről, és az azóta végrehajtott tizennégy kamatemelés nyomán jelenlegi alapkamata 5,25 százalék; ez 15 éves csúcs.
Szeptemberben azonban – a brit gazdaság teljesítményének gyengülésére utaló adatokra reagálva – a Bank of England a kamatemelési ciklus kezdete óta először nem módosította irányadó kamatát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.