Felébreszthette a döntéshozókat a kialakult, válságos helyzet. Radikális változásokra van ugyanis szükség ahhoz, hogy az egyes országok el tudják érni klímacéljaikat. A közelmúlt negatív hírdömpingje, a szárnyaló nyersanyagárak következményei, a hitelezés megdrágulása kilátástalan helyzetbe hozta a szélerőműgyártókat. Projekteket is leállítottak az országok, annyira rossz lett a helyzet.
Elsőként a Vestas Wind Systems számolt be pozitív fordulatról. A meghatározó gyártó bejelentette a rendelésállománya nagymértékű növekedését, és kilátásait is javította. Ugyanakkor
az tény, hogy a projektek többe kerülnek, mint amire eredetileg számítottak, így a támogatási összegeknek is növekedniük kell. Az európai kormányok reagáltak, és nem zárkóztak el a dotáció növelésétől.
A múlt héten az Egyesült Királyság öntött a finanszírozás növeléséről, és megemelte a nyílttengeri projekteknek nyújtott támogatásokat. Brüsszel szerint azonnali lépésekre van szükség, fel kell gyorsítani a szélprojektek engedélyezését, és – elsősorban Németországban – meg kell könnyíteni a zöldenergia hálózatba táplálását. Mindez a zöldberuházások mennyiségét növeli, így hozzájárul a nettó nulla kibocsátási szint eléréséhez.
Immár a politikai döntéshozók is felismerik a helyzet súlyosságát, együtt viszont meg kell találnunk a megoldást
– mondta Alana Kuhne, az Orsted piacfejlesztési vezetője egy konferencián.
A kedvező fordulatra
a befektetők is reagáltak, ugyanis az október eleji mélypont óta 30 százalékot drágultak a Vestas részvényei.
A JPMorgan a múlt héten semlegesre javította a részvény súlyozását, az eddigi alulsúlyozási ajánlás helyett. Emellett az is jót tett az ágazatnak, hogy az Octopus Energy pénteken bejelentette, hogy 2030-ig egy 3 milliárd angol fontos alapot indít a tengeri szélenergiába való befektetések támogatására.
Vékony jégen állnak a nyílttengeri projektek, ma igen nehéz dönteni ezek megépítéséről
– hangsúlyozta Xabier Viteri Solaun, az Iberdrola SA megújuló energiaforrásokkal foglalkozó üzletágának igazgatója.
A szélenergia árának emelése ugyan lehetne megoldás, de a fogyasztók még jóformán „magukhoz sem tértek” a tavalyi energiaársokkból.
Ugyanakkor szembe kell nézni azzal, hogy a szélenergia nélkülözhetetlen az európai váltáshoz. A berendezések gyártói jelentős munkaadók, és már most is időként a teljes áramtermelés 30 százalékát a szélerőművek adják.
Hasonló a helyzet a tengerentúlon is. Az Egyesült Államokban az Orsted több mint 5 milliárd dollár értékű projektet függesztett fel. Emellett a magasabb beruházási árak miatt sem tudnak elindulni új beruházások.
Az európai uniós döntéshozókban is tudatosult a nyugtalanító helyzet, így egy cselekvési tervet dolgoztak ki.
Becslések szerint az EU-nak 2030-ra több mint 500 gigawatt szélenergiára van szüksége ahhoz, hogy elérje a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos célkitűzéseit, szemben a 2022-es 204 gigawattal.
„Ez csak egy jól működő ellátási lánc segítségével sikerülhet” – hangsúlyozták Brüsszelben.
„Ugyan az infláció lelassult, és a kamatok is szelídültek, a befektetések jobban tervezhetőek. Ugyanakkor a fellendülés valószínűleg lassú lesz, mert a befektetői bizalomnak is vissza kell állnia” – mondta Carla Ribeiro, a Ramboll tanácsadó cég egyik vezetője.
A Bloomberg szakértői szerint borítékolni lehet, hogy a projektek felgyorsulnak, ugyanakkor az állami garanciák csak a szükséges forrás egy részét teremtik meg. A magas nyersanyagárak továbbra sem segítik a beruházásokat. Kockázatot jelent az is, hogy a cégeknek hozzá kell férniük a hálózathoz is, ahhoz viszont sok társasággal kell külön szerződést kötniük. Biztató azonban, hogy Lengyelországban, ahol a Vestas nagy megrendeléseket kötött, minden a tervek szerint halad, ami a többi projekt finanszírozását is megkönnyítheti.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.