Versenyfutás az uránért: kazahsztáni nyersanyagra fáj a franciák foga
Emmanuel Macron francia elnök a héten Kazahsztánba és Üzbegisztánba látogat: névtelenségüket kérő források szerint az utazás egyik célja Franciaország energiabiztonságának növelése. Macront egy 15 tagú, üzleti vezetőkből álló küldöttség is elkíséri. Azonban Párizsnak van egy másik motivációja is: a volt szovjet tagköztársaságok elcsábítása Oroszországtól.
Fotó: Shutterstock
Francia tisztviselők szerint az orosz–ukrán háború megingatta a régóta fennálló kapcsolatokat a kőolajban, földgázban és ásványkincsekben gazdag Közép-Ázsiában, ami soha nem látott lehetőséget teremt. Franciaország már büszkélkedhet néhány nagy beruházással a régióban, például a francia Orano nukleáris vállalat az állami tulajdonú Kazatomprommal közösen bányászik uránt az országban – írja a Bloomberg.
Kazahsztán tavaly globálisan az urán 43 százalékét bányászta, és a francia atomerőművek legfontosabb beszállítójának számít. Asztana tervei szerint jövőre kezdődhet a ritkaföldfémek kitermelése, így érthető, hogy a Párizs igyekszik minél nagyobb szeletet kihasítani a tortából. Franciaország törekvései még sürgetőbbé váltak a nigeri puccs után: az afrikai ország tavaly Kazahsztán után
a második helyen állt az EU legnagyobb uránforrásaként.
Az Orano kénytelen volt leállítani az uránérc feldolgozását a szaharai köztársaságban található egyik létesítményében, mivel a katonai junta elleni nemzetközi szankciók akadályozták a logisztikát. Macron célja, hogy növelje Franciaország ázsiai befolyását, mivel a hagyományos, szubszaharai befolyási övezetében egyre szűkülő mozgástérrel kell szembenéznie.
Bár korában a politkus kijelentette, hogy csökkenteni kell az ország függőségét Kínától, az év elején állami látogatást tett Pekingben. A kínai fővárosban Macron közölte, hogy Párizs nem az Egyesült Államok vazallusa, és támogatja az egy Kína politikát. Két hete első francia elnökként Mongóliába utazott, ahol 1,6 milliárd eurós megállapodást írt alá, amelynek értelmében francia cégek fognak uránt bányászni az országban.
Tavaly pedig első francia államfőként részt vett az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) bangkoki csúcstalálkozóján. Párizs most Oroszország hátsó udvarában keres partnereket, ugyanakkor itt Kína és Törökország is egyre nagyobb befolyással rendelkezik, ráadásul a közép-ázsiai országok inkább csak papíron tartják be a nyugati szankciókat.
Ehhez érdemes hozzátenni: a nyugati vezetők is egyre jobban udvarolnak a régió kormányainak. A múlt héten Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán külügyminiszterei első alkalommal találkoztak a 27 uniós tagállam külügyminisztereivel. Joe Biden amerikai elnök az ENSZ Közgyűlésének alkalmával találkozott vezetőikkel.
Törésvonalak szabdalják az újratömbösödő világotKeleten, a „globális Délen” a Kína (másodhegedűsként Oroszország) vezette BRICS, nyugaton az USA egyfelől, Nyugat-Európa másfelől avatkozik be, verbálisan és fegyverszállításokkal is a két nemzetközi válsággóc sorsának alakulásába. Európa, az EU kulcsországaiban – részben az átgondolatlan bevándorláspolitika, részben az Ukrajna-konfliktust kísérő energiaválság miatt – komoly feszültségek alakultak ki. És a három nagy blokkon belül, országszinten is érdekalapú kisebb hasadások keletkeznek. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.