Bár az és az Egyesült Államok az ukrajnai háború kirobbanása óta a kínai beszállítókra mutogat, valójában a nyugati vállalatok azok, amelyek az orosz fegyverarzenálban használt legkritikusabb alkatrészeket gyártják – írta a Politico.
Fotó: AFP
Az EU e heti csúcstalálkozójának napirendje alapján a blokk vezetői több mint egy tucat kínai vállalatot akarnak megnevezni, amelyek szerintük kritikus technológiákat szállítanak az orosz hadseregnek, amelyekkel az ukrajnai háborúban bevetett fegyvereiket működtetik.
Azonban fontos feltenni a kérdést: melyek azok a cégek, amelyek a legtöbb „kettős felhasználású” és haditechnikai eszközt szállítják Oroszországba? A válasz túlságosan kellemetlen ahhoz, hogy azt az EU és az USA vezetői hajlandók lennének felvállalni.
A listát ugyanis egy amerikai technológiai óriás, az Intel vezeti, amelynek a csipjei kulcsfontosságúak olyan fegyverekben, mint például az orosz Kalibr rakéta, az Orlan drón és a Ka–52 Aligátor helikopter.
S bár valóban a második legnagyobb beszállító a kínai Huawei, amely az elmúlt években maga is egy sor szankció áldozata lett, őt olyan nyugati vállalatok követik, mint az amerikai Analog Devices, az AMD, a Texas Instruments és az IBM.
Így még szép, hogy nem működnek a szankciók.
A beszállítók ráadásul akkora mennyiségű terméket szállítanak Oroszországba, hogy a kijevi KSE Intézet jelentése szerint a mikroelektronikai, a vezeték nélküli és műholdas navigációs rendszerek, valamint más, szankciókkal sújtott kritikus alkatrészek importja az idei év első kilenc hónapjában közel a háború előtti szintre emelkedett.
Ez azt jelenti, hogy bár az ukrajnai háború kirobbanása után bevezetett szankciók átmenetileg hatékonyan legyengítették az ipart, viszont Oroszországnak rövid időn belül sikerült átrendeznie az ellátási láncokat úgy, hogy a fegyvergyártás mintegy két évvel később újra zavartalanul működhessen.
S miközben az EU arra törekszik, hogy a csütörtöki csúcstalálkozóján elkészítse az Oroszország elleni szankciók 12. csomagját, kiderült, hogy az eddigi erőfeszítéseik hatástalanok voltak – sőt, a blokk gazdaságában okoztak maradandó károkat.
A nyugati vállalatok nélkül nem működnek a szankciók
Igaz, az Intel és a listán szereplő vállalatok jelentős része a konfliktus kitörését követő hónapokban fokozatosan maguktól is felfüggesztették az Oroszországba, valamint a szövetséges Fehéroroszországba irányuló importjukat, amit ráadásul a több nyugati exporttilalom is követett.
Ezek a vállalatok azonban nem tudják ellenőrizni, hogy a termékeik végül hol kötnek ki – Oroszország pedig ezt kihasználva több partnerre is támaszkodik, amelyek tranzitországként üzemelnek. Ebben természetesen Kína és Hongkong az élen jár, azonban Kazahsztán és más közép-ázsiai nemzetek, valamint még a NATO-tag Törökország is részt vesz a szankciók megkerülésében.
Hiába a legdurvábban szankcionált ország, az orosz gazdaság él és virulA nyugati szövetségesek legveszélyesebb gazdasági fegyvere évek óta aktív, a hatása azonban látszólag egyre gyengébb. Oroszország közel 18 ezer különböző szankció nyomása alatt sem roppant össze, a háború vége pedig még messze van. |
Itt nem csak a hadiipar ellátásáról van szó – míg az európai vállalatok termékei nem annyira fontosak az orosz fegyvergyártásban, mint az amerikaiak, az ország iparának más területein továbbra is kulcsfontosságú szerepet játszanak, még ha ezt akaratuk ellenére van is.
Azonban még mindig közel 1600 nyugati vállalat van jelen Oroszországban, amelyek nem voltak hajlandók kivonulni a háború után.
Az EU vezetői között többször is felmerült az a lehetőség, hogy büntetőintézkedéseket vezessenek be ezek ellen, ennek előkészületei azonban máig nem haladtak előre.
A nyugati szankciók célja az volt, hogy az ukrajnai inváziónak az orosz gazdaság romba döntésével vessenek véget – ez azonban visszafelé sült el, s bár Moszkva elszenvedett pár súlyos csapást, sajnos Európa sincsen sokkal jobb bőrben.
