Ebbe belebukhat Macron: a leminősítés szélén a francia államadósság
Egy évvel azután, hogy Emmanuel Macron elnök figyelmeztetést kapott, miszerint Franciaország hitelminősítését szorosabb vizsgálatnak vetik alá, egyre nagyobb a valószínűsége egy megalázó leminősítésnek.
Fotó: AFP
A bruttó hazai termék 110 százaléka körül ragadt a francia államdósság, az S&P Global Ratings korábban közölte, hogy az AA minősítés veszélyben van. A hitelminősítő várhatóan a pénteki piaczárás után közli felülvizsgálatának eredményét. Csütörtökön publikált adatok szerint a francia gazdaság zsugorodott a harmadik negyedévben, és
egy leminősítés újabb csapást mérhet Macron elnökségére,
aki 2017-es hivatalba lépése óta kitart a gazdasági reformok és a költségvetési korrektség mellett tett vállalásai mellett – eleddig vajmi kevés eredménnyel.
A kommunikáció már kevés
Macron kommunikációja kezdetben meggyőzte a hitelminősítőket, egészen addig, amíg a világjárvány és az energiaválság idején példátlanul magas kiadások miatt Franciaország államháztartási hiánya felduzzadt. Így most, több mint egy évtizeddel azután, hogy az S&P az eurórégió adósságválsága nyomán először csökkentette a legjobb minősítését, Franciaország hitelfelvevői státusza ismét megkérdőjeleződött.
A közgazdászok jövőre sem számítanak költségvetési konszolidációra, várakozásaik szerint a kormány csak 2027-re szorítja le az államháztartási hiányt az EU által megszabott GDP-arányos 3 százalékra. Ráadásul ez a párizsi terv is főleg a gazdasági növekedés meglódulásán alapul, miközben az ország egyre inkább elveszti lendületét.
A francia GDP-arányos adósság jó 20 százalékponttal magasabb, mint az eurózóna 90 százalékos átlaga, s ez jókora kamatterhekkel sújtja a büdzsét. A költségvetés azzal számol, hogy a kamatkiadások 2027-re megduplázódnak, elérhetik a 74 milliárd eurót.
A 10 éves kötvények hozama – amely kevesebb mint két évvel ezelőtt még nulla százalék alatt mozgott – mára 3 százalék fölé emelkedett. A 10 éves francia hozam és a német referenciahozam közötti különbség az elmúlt egy év során mintegy 60 bázispontra nőtt, ellentétben a megfelelő olasz hozamkülönbséggel, amely szűkült. Spanyolország és Németország kamatfelárának különbözete ebben az időszakban stabil maradt.
Párizs szeptemberben már bemutatta az adósságcsökkentési terv első lépését:
16 milliárd eurós megtakarítást tervez, hogy a hiányt 2024-re a GDP 4,4 százalékára csökkentse az idei 4,9 százalékról. Ennek nagy részét az energiaválság idején a háztartásoknak és a vállalatoknak nyújtott hatalmas támogatások visszavonása teszi ki.
Hogy mindez elég-e ahhoz, hogy meggyőzze az S&P-t, az még kérdéses.
Franciaország a nulla kamatlábas időszakot arra használta fel, hogy masszívan megnövelje adósságállományát, így nagyon-nagyon sebezhető. Számomra furcsa, hogy az emberek jobban aggódnak Portugália és Spanyolország, mint Franciaország miatt
– mondta a Bloombergnek Erik Norland, a CME Group vezető közgazdásza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.