A brit gazdaság másfél évtizede tartó stagnálása miatt egy átlagos szigetországi háztartás 8300 fonttal szegényebb, mint egy francia vagy egy német – derült ki egy átfogó felmérésből. (Egy font 442,7 font.) A Resolution Foundation és a London School of Economics gazdasági teljesítményt vizsgáló intézete azonban a kritika mellett javaslatokkal is szolgált arra, miképpen lehet gyorsítani a növekedést, emelni az életszínvonalat és csökkenteni az egyenlőtlenségeket.
A Bloomberg elemzése szerint a háromszáz oldalas jelentés segíthet meghatározni Keir Starmer jövendő kormányának politikáját, ha a Munkáspárt a várakozásoknak megfelelően megnyeri a jövő évi parlamenti választást.
A kutatók szerint azzal lehetne javítani a krónikusan gyenge brit termelékenységet, ha csökkentenék a városok anyagi helyzete közötti szakadékot, elősegítenék a szolgáltatások exportját és növelnék az állami beruházásokat.
Az Egyesült Királyság viszonylagos hanyatlást élt át az elmúlt 15 évben, a termelékenység növekedése csak a fele a többi fejlett gazdaságénak
– figyelmeztetett a jelentés. Az ország előtt álló feladat „hatalmas, de nem leküzdhetetlen”.
A politikai spektrum minden oldalát egyre jobban aggasztja, hogy a brit gazdaság teljesítménye a 2008-as globális pénzügyi válság óta folyamatosan a többiek mögött kullog. A növekedés lelassult, az életszínvonal javításához nélkülözhetetlen termelékenység pedig különösen gyenge a G7 többi tagjához képest.
A Resolution szerint a kormány legfrissebb tervei „nem komolyak”. Jeremy Hunt pénzügyminiszter alig néhány napja húszmilliárd fontos adócsökkentést jelentett be, de jelezte, hogy a közszolgáltatások költségvetését jócskán megvágják majd.
Rishi Sunak kormánya elérte a kitűzött célt, megfelezte az inflációt , de ragaszkodik hozzá, hogy kézben kell tartani a kiadásokat. Szerinte a Munkáspárt évente 28 milliárd fontnyi hitel felvételére készül, ami ismét felgyorsítja majd a fogyasztói árak emelkedését.
A Resolution viszont az ellenzékkel együtt úgy véli, hogy növelni kell az állami befektetéseket és a közszolgáltatásokra fordított kiadásokat – de az adókat is.
Jelenleg ugyanis a reálbérek stagnálnak,
ami egy átlagos brit munkavállalónak évi 10 700 font kiesett bérnövekedést jelent. Kilencmillió fiatal munkavállaló soha nem dolgozott olyan gazdaságban, ahol az átlagbérek tartósan emelkedtek.
Az eredmények egybecsengenek a Bloomberg közgazdászainak véleményével. Dan Hanson és Ana Andrade kiszámította, hogy az Egyesült Királyságban az óránkénti munkatermelékenység 24 százalékkal marad el attól, amennyi akkor lenne, ha maradt volna a pénzügyi válság előtti tendencia.
Megállapították, hogy a különbség negyedét a beruházások hiánya magyarázza, a többit a kevesebb innováció és az új ötletek átvételének lassulása.
A Resolution becslése szerint a tervük végrehajtásának eredményeképpen a GDP 7 százalékkal bővülne 15 év alatt. Az állami kiadásoknak el kell érniük a GDP 3 százalékát ahhoz, hogy csökkenjen a hasonló országokkal fennálló életszínvonalbeli különbség.
A kormány azonban csak a GDP 1,8 százalékára csökkentené ezeket a kiadásokat 2028–2029-re.
Erre alighanem nem kerül majd sor, mert a választók elégedetlenek a konzervatív kormánnyal, Sunak népszerűsége a szavazók körében nem éri el még rövid életű elődjéét, Liz Trussét sem. Azok közül, akik 2019-ben elsöprő győzelemhez segítették Boris Johnsont, most
csak 59 százalék tart ki a párt mellett.
Ez az arány 74 százalék volt 2022 augusztusában és 63 százalék még Truss katasztrofális „miniköltségvetése” után is, ami piaci vihart és a font összeomlását okozta, végül pedig a kormányfő lemondásához vezetett.
A szavazók egy része nem a Munkáspárthoz vándorol, hanem a jobboldali, migrációellenes Reform UK-hoz, amelyet a Brexitet „elintéző” Nigel Farage támogatásával alapítottak. A JL Partners felmérésének eredménye szerint ma már őket választja az egykori tory szavazók 15 százaléka – ez 1,5 millió voksot jelent. Alig valamivel több, 18 százaléknyi szavazójuk pártolt a Munkáspárthoz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.