Változás jön a horvát autópályákon
A horvát autópályákat évente átlagosan 63 millió autó veszi igénybe. A legnagyobb forgalom nyáron, a turistaszezon idején van, mikor is egy-egy hétvégi napon egyszerre akár félmillió autós is használja a sztrádákat. Az óriási forgalom gyakran többórás dugókat eredményez, ami elsősorban a fizetőkapuk miatt alakul ki. Egy új, a világon is egyedülálló megoldásnak köszönhetően 2025-től csökkenhet a kapuknál töltött várakozási idő. A horvát autópályákat kezelő vállalat ugyanis ekkor vezeti be új díjfizetési rendszerét.
Az újítás értelmében az autósoknak ezentúl is a megtett távolság alapján kell majd fizetniük, azonban ezt nem csak készpénzzel vagy kártyával tehetik majd. A szóban forgó évtől kezdve ugyanis az autósok egy rövid regisztrációt követően
létrehozhatnak egy rendszámhoz kötött számlát, amelyet a feltöltőkártyás mobiltelefonokhoz hasonlóan tudnak majd használni,
és a szolgáltató az egyenlegükből vonja majd le a pályahasználat díját, amely az autósok számára továbbra is változatlan marad. Az elképzelés szerint a rendszer a pályafelhajtókon belépéskor rögzíti majd a járművek rendszámát, ennek alapján lehajtásakor automatikusan levonják az egyenlegükről a sztrádahasználat díját. Ennek ellenére
egyelőre a fizetőkapukat sem száműzik teljesen, viszont nagyban csökkentik a számukat.
A cél ugyanis, hogy 2030-ra minden autós az új fizetési módot vegye igénybe.
Régi trükköt másoltak az ukrán drónok
Hogyan juthatnak el az ukrán drónok Moszkváig, és miért nem veszik őket hamarább észre? Jurij Knutov szakértő, a moszkvai légvédelmi múzeum igazgatója szerint a repülő, ember nélküli csapásmérő eszközök az elektrifikált vasútvonalakat követik Oroszország fővárosáig. Így a drón kamerája (vizuális módon) „látja” a vasutat, amely vezeti Moszkva felé. Ezt a módszert alkalmazta több mint negyven éve a fiatal nyugatnémet Mathias Rust, aki könnyű Cessna–172-es kisrepülőgépével Moszkváig jutott, és csodával határos módon a Kreml közvetlen közelében, egy villamos vezetékekkel behálózott, a Moszkva folyón átívelő hídon ért földet.
Fordulat a gázpiacon: fél Európa köszönetet mondhat a német iparnak
Még a fűtési szezon kezdete előtt néhány héttel érkező rossz hírek ellenére sincs ok pánikra – hangsúlyozza a Bloomberg szakértője. Tény, hogy az elmúlt hónapokban csaknem 50 százalékkal drágult az energiahordozó, de az ausztrál LNG-létesítmények dolgozóinak esetleges munkabeszüntetése miatti aggodalom is részben megoldódott. (Részben pedig kitűzték a sztrájk időpontját – a szerk.)
A hírügynökség szakértői optimisták: helyzetértékelésükben hangsúlyozzák, hogy
a gázárak emelkedéséért főként a sztrájkveszély volt a felelős.
Ugyanakkor az európai helyzet még ennél az első ránézésre marginális hírnél is fontosabb.
Jó barátunk, a gyenge kereslet
Minden ellenséget legyőz Európa a jó barátai segítségével
– hangsúlyozzák képletesen a szakértők. Elemzésükben a „jó barát” furcsa módon nem más, mint az ipari teljesítmény mélyrepülése. Felidézik, hogy a német ipari aktivitás 14 egymást követő hónapban visszaesett, ami rányomta bélyegét a gázfogyasztásra is. Így pedig egyáltalán nem lehet beszélni szűkös kínálatról.
Az ipari teljesítmény csökkenése mellett sok energiaintenzív cég bezárt, vagy csökkentette termelését, ugyanis az elmúlt bő évben képtelen volt megbirkózni a magas energiaárakkal. Különösen a műtrágyagyártás, a vegyipar, a kohászat, az üveg-, papír- és kerámiaipar szereplőit tépázták meg az elmúlt hónapok, ezeken a területeken söpört végig csődhullám.
A fehéroroszok elvágták a Wagner táborát az internettől, Prigozsin halott
Fehéroroszország megszüntette az internetforgalmat Tale falu környékén, ahol a Wagner csoport fő tábora helyezkedik el az országban – jelentette az X-en (a volt Twitteren) a Visegrád 24, miután lezuhant egy repülőgép Oroszországban, és a jelentések szerint a szerencsétlenségben életét vesztette Jevgenyij Prigozsin, a zsoldossereg fővezére és több helyettese is.
Az ukrajnai háborúban korábban kulcsszerepet játszó orosz zsoldoscsoport harcosai szétszórtan helyezkednek el, és Prigozsin két hónapja zajlott rövid életű lázadása után jelentek meg nagy tömegben a Moszkvával szövetséges, Ukrajnával szomszédos országban.
A Visegrád 24 szerint az internetet elvágó intézkedés arra utalhat, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök és fehérorosz szövetségese, Aljakszandr Lukasenka elnök azt igyekeznek megakadályozni, hogy a Wagner egymástól elszakított részei kommunikálni tudjanak egymással és gyors együttes reagálásra szánják el magukat.
Nem akarnak katonáskodni a németek
Lehetetlennek tűnő küldetés előtt áll a német hadsereg: egyre nehezebb a toborzás és a meglévő létszám megtartása, miközben a cél a Bundeswehr megerősítése lenne Oroszország ukrajnai inváziója és a fokozódó veszélyek miatt. Boris Pistorius védelmi miniszter ugyan nem szeretné úgy reklámozni a hadsereget, mint egy Mission Impossible filmet, de azt elismerte, hogy herkulesi feladat az állomány feltöltése.
Fotó: Shutterstock
„Mindenki a Bundeswehr létszámhiányáról beszél – és senki sem tudja nálam jobban, hogy ez mekkora probléma. Az idén 7 százalékkal kevesebben jelentkeztek katonának, mint tavaly ugyanebben az időszakban” – mondta egy e heti katonai rendezvényen. A tárcavezető azonban bízik benne, hogy a trend megfordult, mert 16 százalékkal nőtt azoknak a száma, akik érdeklődnek a katonai karrier iránt.
Új favoritja lehet a lakosságnak az állampapírok közt
Továbbra is egy számjegyűek a rövid kötvényhozamok Magyarországon, az Államadósság Kezelő Központ referenciahozamai 3, 6 és 12 hónapokra: 9,32 százalék, 9,61 százalék és 9,47 százalék. Ezeket a diszkontkincstárjegyeket (DKJ) az intézményi befektetők mellett a lakosság is nagy erőkkel vásárolta idén, főleg akkor, amikor sokkal magasabb, akár 15 százalék éves hozamot is lehetett realizálni a tartásukkal. Most viszont a hozamok jelenlegi állása szerint a lakossági befektetőknek már nem érdemes DKJ-ban gondolkodniuk, számukra van jobb rövid távú az Egyéves (1MÁP).
Az utóbbi évi 9 százalékkal kamatozik, és hasonlóan a Magyar Állampapír Pluszhoz, minden héten jegyezhető. A DKJ-kra viszont napi eladási árfolyamot állapít meg a kincstár, és azt is feltüntetik, hogy aki aznap vásárol, lejáratig hány százalék éves hozamra tehet szert. A szerdai árfolyamok alapján a DKJ-hozamok 8,74 és 9,02 százalék közt szóródtak, és a megvehető 17-féle DKJ-papír közül egynek a hozama kereken 9 százalék (lejárata 2024. június 26.), egynek 9,02 százalék (lejár 2024. március 30.), a többié 9 százalék alatti.
Amerikai ötlet mentheti meg Kínát
Az elmúlt időszak kínai kamatcsökkentései meglepték a piacokat. A lassuló gazdaságra, a lanyha hitelfelvételi kedvre nem a legjobb válasz az olcsó hiszen az eladósodott gazdasági szereplők inkább megtakarítanak, nem nő a fogyasztási, beruházási hajlandóság.
Csalódást keltett az is, hogy a középtávú kamat – amely a jelzáloghitelek rátáját befolyásolja – mindössze 15 bázisponttal csökkent. A legtöbb központi bank, amely a kínaiéhoz hasonló problémával szembesül, legalább háromszor ekkora mértékben vágta volna irányadó rátáját. A hitelfelvételtől való félelemre utal, hogy júliusban az egy hónappal korábbihoz képest 89 százalékkal kevesebb kölcsönt adtak a kínai bankok – ebből a szempontból nézve mindegy, hogy mennyivel lazított a jegybank.
A kereslethiány oka részben a kulcsfontosságú ingatlanszektorban tapasztalható folyamatos nehézségekben keresendő, bár a helyzet azt a félelmet is felveti, hogy Kína egyfajta „mérlegrecesszióba” süllyed, amelyben a vállalatok elkerülik az új hitelfelvételt, hogy meglévő adósságukat visszafizessék. Hasonló folyamatok játszódtak le az elmúlt években, évtizedekben Japánban is – s ez már túlmutat egy „egyszerű” ingatlan- és/vagy adósságválságon.
Kitört az Etna, lezárták Szicília legnagyobb repülőterét
A világ egyik legaktívabb vulkánja, az olaszországi Etna vasárnap ismét kitört, az ezzel járó hamueső miatt pedig minden járatot felfüggesztettek Szicília legnagyobb repülőterén – írta a Bloomberg.
A Fontanarossa Nemzetközi Repülőtér augusztus 14-én, közép-európai idő szerint 13 óráig zárva tart
– közölte az ITA Airways olasz légitársaság hétfő reggel a Twitteren, miután vulkáni hamuréteg borította be a Szicília keleti partvidékén fekvő területet.
Az Országos Geofizikai és Vulkanológiai Intézet közleménye szerint a kitörés a vulkán délkeleti felén történt, mintegy 2700 méteres magasságban, nagy mennyiségű füstöt és hamut lőve a levegőbe. Az aktivitás azóta jelentősen enyhült, és az intézet honlapja szerint elmúlt a közvetlen veszély.
Nem fizettek az olasz turisták, Giorgia Meloni intézkedett a számlák miatt
Olaszország miniszterelnöke, Giorgia Meloni felszólította pénteken a tiranai olasz nagykövetséget, hogy egyenlítse ki egy olasz turistacsoport kifizetetlen számláját az albániai Berát városában. A nagykövetség később közölte, hogy eleget tettek Meloni utasításának.
Hangsúlyozták, hogy az olaszok tiszteletben tartják a szabályokat, és kifizetik tartozásukat, s még hozzátették: remélik, hogy többször nem fordul elő hasonló eset. Az incidens éppen akkor történt, amikor Meloni szintén Albániában nyaralt. A balkáni ország egyre népszerűbb az olasz turisták körében alacsony tengerparti árai miatt.
A La Stampa című olasz lap értesülése szerint a nem fizető olaszok esete úgy jutott Meloni tudomására, hogy amikor Edi Rama albán miniszterelnök találkozott vele Tiranában, elmondta neki. A lap szerint mindenki nevetett az eseten, de az olasz kormányfő elfintorodott, és utasította a nagykövetet: azonnal fizesse ki a számlát, és adjon ki közleményt arról, hogy Olaszország hírnevén nem eshet csorba külföldön.
