Mianmar idén már megelőzte Afganisztánt az ópiumtermelésben, miután 2022 áprilisában Afganisztánban a Talibán (az ország tálib vezetése) betiltotta a mák- és a kábítószer-termelést. Ennek eredményeként 2023-ban a becslések szerint 95 százalékkal csökkent az ópium-előállítás az országban – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány az ENSZ jelentésére hivatkozva. Mianmarban a 2021. februári katonai puccs óta tartó polgárháború miatt az ország gazdasági helyzete és általános stabilitása romlik, emiatt pedig felértékelődik az ópiumkészítés mint bevételi forrás.
Mianmarban évtizedek óta állítanak elő ópiumot, ami hagyományosan a kormány ellen lázadó csoportok bevételi forrásának számít. Szintén fontos ópium- és heroinforrás a Mianmar, Thaiföld és Laosz határainak találkozásánál található terület, az úgynevezett Arany Háromszög.
A mianmari Shan államban hónapok óta heves összecsapások zajlanak egy etnikai kisebbségeket tömörítő szövetség és a katonai junta között. Az ENSZ jelentése szerint itt, valamint a szintén lázadóknak otthont adó Chin és Kachin államban nőtt a leginkább a máktermesztésre használt termőföldek kiterjedése. Valószínűsíthető, hogy ha a harcok intenzitása fokozódik, az ópiumtermelés mértéke is nőni fog. Az afganisztáni tilalom – ha tartós marad – a globális opiátmennyiség csökkenését eredményezheti, ami tovább erősíti az ópiumtermelést Mianmarban.
Az opiátok – melyek csillapítják a fájdalmat és nyugodt lelkiállapotot alakítanak ki – mákszármazékok, idetartozik
Mianmarban a máktermesztésre használt földterületek nagysága az elmúlt mintegy negyed évszázad során hullámzó volt. 2013-ban egy csökkenő trend vette kezdetét: az akkori közel 58 ezer hektár 2020-ra mintegy a felére, 29 500 hektárra zsugorodott. 2021-ben aztán ismét némileg nőtt a felhasznált terület mérete, 2022-ben már mintegy 33 százalékos volt a bővülés, 2023-ban pedig a becslések szerint 18 százalékot ért el. A máktermelésre használt termőföldek összesített mérete már mintegy 47 100 hektár.
A termelés is egyre hatékonyabbá vált, ennek eredményeként becslések szerint 2001 óta most a legnagyobb a megtermelt ópiummennyiség az országban. 2021-ben hektáronként 14 kilogramm ópium volt a hozam, 2022-ben már közel 20 kilogramm, 2023-ban pedig hozzávetőleg 23 kilogrammot tett ki.
Mianmarban becslések szerint 2023-ban 1080 tonna ópium volt az országos termelés, ez 36 százalékos növekedés az előző évhez képest, és a 2001-es 1100 tonna óta a legnagyobb mennyiség.
Mindez jól mutatja a termelési módok fejlődését is: az illegális máktermesztés Mianmarban és Délkelet-Ázsiában hagyományosan vidéki földművesek kisméretű termőterületein zajlott alacsony hatékonysággal, az éves földművelési ciklus részeként, és részben saját felhasználásra. Napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak a kifinomultabb termelési módok és technológiák, mint például a mák sűrűbb és hatékonyabb ültetése, a műtrágya használata, valamint az öntözési rendszerek alkalmazása.
A teljes opiátgazdaság bruttó értéke – amely magában foglalja mind a belföldi fogyasztást, mind az ópium és a heroin exportját – 2023-ban a becslések szerint 1-2,5 milliárd dollárt tett ki, ami az ország 2022-es GDP-jének mintegy 2-4 százaléka.
Az ópiumtermelésen kívül a szintetikus drogok (különösen a metamfetamin és a drogként is használható ketamin) előállítása terén is bővülés figyelhető meg az országban. Mint azt a kábítószerrel való visszaélést ellenőrző mianmari központi bizottság vezetője a közelmúltban elismerte, a szervezet erőfeszítései a drogkereskedelem felszámolására eddig nem jártak sikerrel.
Az ópiumtermelés ugyanakkor egész Délkelet-Ázsiában nőtt 2022-ben és 2023-ban egyaránt. A térség régóta az ázsiai és óceániai régió, valamint kisebb mértékben a világ más részeit látja el ópiummal és heroinnal. A térség növekvő kábítószer-előállítása a feketegazdaság bővülő részét adja a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás, a kaszinók működtetése és a különböző csalási módok mellett.
A máktermesztés Délkelet-Ázsiában szorosan összefügg a szegénységgel, a kormányzati szolgáltatások hiányával, a rossz gazdasági környezettel és az instabilitással.
Laosz szintén fontos ópium- és heroinforrás, Mianmarral ellentétben azonban az előző, 2015-ös felméréshez képest a máktermesztéshez használt termőterület nagysága 2023-ban itt némileg csökkent (5700 hektárról majdnem 5000-re), és a hozam sem változott érdemben.
Mianmarhoz hasonlóan Laosz is súlyos gazdasági gondokkal küzd: az országban messze a legmagasabb az infláció a térségben, 2022-ben pedig a nemzeti valuta, a kip 50 százalékot gyengült a dollárral szemben.
Nem meglepő, hogy Laosz egyre nagyobb szerepet játszik tranzitországként a szintetikus drogok adásvételében.
Ami Afganisztánt illeti, az ópium előállítására szánt mák termesztése évtizedeken át fontos jövedelemforrás volt a vidéki lakosság számára. 2022-ben az ebből származó bevétel az ország teljes mezőgazdasági szektora értékének 29 százalékát tette ki. Miután a Talibán 2022 áprilisában betiltotta a máktermesztést és a kábítószerek előállítását, az ópium előállításához használt művelési terület nagysága 95 százalékkal, a 2022-es 233 ezer hektárról 2023-ban 11 ezer hektárra zuhant vissza.
Afganisztánban az előállított ópium mennyisége is 95 százalékkal csökkent, a 2022-es 6200 tonnáról tavaly 333 tonnára esett vissza.
A korábban máktermesztéshez használt területek jelentős részén búzát kezdtek termeszteni, ami természetesen jóval kevésbé jövedelmező:
Tavaly a búzából származó hektáronkénti jövedelem 770 dollár volt, míg az ópium esetében mintegy 10 ezer dollár.
Az egyre gyakrabban lefoglalt metamfetamin-szállítmányok ugyanakkor arra utalnak, hogy az opiátokkal ellentétben a Talibán által bevezetett tilalom ezen a téren nem hatékony.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.