A hetven év fölé emelt nyugdíjkorhatár hatalmas vitákat szül
A népesség gyors elöregedése miatt világszerte szükségessé válik, hogy 2050-re 71 évre emeljék az állami nyugdíjra jogosultak korhatárát – figyelmeztetett friss jelentésében a magas életkor társadalmi hatásaival hatásaival foglalkozó brit International Longevity Center (ILC).
Fotó: AFP
A kérdés aggasztja a magyarokat is, Franciaországban erőszakhoz vezetett a korhatár emelése. Az ILC javaslata éles vitát váltott ki az Egyesült Királyságban, ahol jelenleg 66 év a korhatár, de ezt 2026 májusa és 2028 márciusa között 67 évre emelik, majd várhatóan 2044-től 68 évre, bár ez utóbbiról még nem született döntés.
Az ILC szerint azonban ez nem lesz elég, az 1970 után születetteknek idősebb korukig kell dolgozniuk, hogy támogassák az elöregedett népesség ellátását, fenntartsák az aktívak és inaktívak között a szükséges arányt.
Egy felmérés szerint a válaszadók 90 százalékát aggasztja az ILC javaslata, annál is inkább, mert az Egyesült Királyságban egyre nő azoknak a száma, akik az ötvenes-hatvanas éveikben kikényszerülnek a munkaerőpiacról részben az egészségi állapotuk, részben pedig leépítés miatt. Ebben a korban pedig nagyon nehéz új állást találni.
Fotó: Getty Images
Nem ért egyet a nyugdíjkorhatár ilyen jelentős emelésével Ros Altmann volt nyugdíjasügyi brit államtitkár sem, aki szerint ez a nőkre és a társadalom legszegényebb rétegeire gyakorolná a legnegatívabb hatást. Nekik gyakorlatilag „végkimerülésig” kellene így dolgozniuk, vagy nyomorban élniük alacsony magánnyugdíjból, amíg elérik a 71 évet.
Altmann a Sky Newsnak nyilatkozva emlékeztetett, hogy a lakosság legalacsonyabb jövedelmű 10 százaléka a statisztikák szerint nem marad egészséges az ötvenes évei eleje után – ami azt is jelenti, hogy nagyobb valószínűséggel halnak meg 71 éves koruk előtt.
A leggazdagabbak viszont a hetvenes éveik elejéig egészségesek maradnak, ráadásul van jelentős magánnyugdíjpénztári megtakarításuk is, így megengedhetik maguknak, hogy korán nyugalomba vonuljanak, és kivárják, míg elérik az állami ellátáshoz szükséges kort.
De mi van azokkal az emberekkel – és több millióan vannak ilyenek az országban –, akik egész munkával töltött életük során fizették a társadalombiztosítást, és akiknek hirtelen azt mondják: nos, mivel mások várhatóan tovább fognak élni, nektek még rá kell tennetek egypár évet ahhoz, hogy nyugdíjba vonulhassatok
– tette fel a kérdést.
Fotó: AFP
Andrew Scott közgazdász, aki könyvet is írt a hosszú élet hatásairól, szintén azt emelte ki a hírtelevíziónak, hogy a nyugdíjkorhatár emelése ugyan „munkára kényszerítene minket, de nem segítene a munkában”. „Ehhez biztosítanunk kell, hogy az emberek idősebb korban is találjanak állást” – hangsúlyozta.
Ez nem csupán idősbarát munkahelyek teremtését jelenti, hanem jobb egészségügyi és gondozási ellátórendszert is.
„Igazán nagy elmozdulásra van szükség prevenció területén – tette hozzá –, és jelentős befektetések szükségesek ahhoz is, hogy az emberek egész életükben folyamatos oktatásban vagy átképzésben részesülhessenek.”
„A nyugdíjba vonulás már most kezd eltűnni, rengeteg ember dolgozik a korhatár elérése után; nem mindenki áll le azonnal, amint azt a jogszabályok lehetővé teszik. Tényleg újra kell gondolnunk az életünk térképét” – fűzte hozzá.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.