Egy fronton vesztésre áll Moszkva: alulmaradhat a közép-ázsiai vendégmunkásokért folyó versenyben

Új front nyílik Oroszország és Nyugat-Európa között: erősödik a verseny, a harc a „dolgozó migránsokért”, vagy ahogy azelőtt Németországban hívták őket, a Gastarbeiterekért, a vendégmunkásokért. Paradox helyzet, a két legnagyobb EU-gazdaság, Németország és Franciaország fuldoklik a meggondolatlanul beengedett-behívott közel-keleti, észak-afrikai migránsáradatban, gazdaságuk rogyadozik – többek között a támogatásukra fordított, hatalmas szociális büdzsé terhei alatt. Eközben Moszkvától el akarják szipkázni a közép-ázsiai „gasztarbejtereket”, ahogy az oroszban meghonosodott német szóval jelölik őket Oroszországban. 

Ők azok, akiknek van szakképzettségük, és ami a fő: akarnak is dolgozni, a német társadalom számára hasznot hajtani – ellentétben a közel-keleti és észak-afrikai migráns közösségek számos tagjával. A célpont a 35 milliós Üzbegisztán. Az üzbégeknek nincsenek illúzióik. Megszokták otthon is, Oroszországban is, ha meg akarnak élni, a családjukat támogatni – akkor keményen kell dolgozniuk.

A családok éve

Marija Hramova, az Oroszországi Demográfiai Kutatások Intézetének vezetője azonban más szempontokat is megemlít az RBK médiumnak adott interjúban. Például az oroszok mint legnagyobb etnikai csoport relatív fogyását, amit elsősorban az alacsony születésszám okoz. Ugyan Oroszországban 2024 a családok éve lett, de alapvető változás aligha várható ebben a fájdalmas kérdésben. A családmodellt illetően az oroszok közelebb állnak a nyugat-európai kiscsalád-mintákhoz – állapítja meg Hramova.

Mégis mi tartja Oroszországban a közép-ázsiai vendégmunkásokat, akik az oroszországi bérek két-háromszorosát kereshetik meg Németországban? Hramova idéz egy tavalyi moszkvai közvélemény-kutatást: ez nem a fizetés, hanem a konzervatív értékrend, az erős család, a jó iskolák, a jól nevelt gyerekek. Ezzel ellentétben

A moszkvaiakat kevésbé vonzza a nagy család, a sok gyerek. Ez a szempont a közép-ázsiai munkamigránsok körében két és félszer olyan fontos, mint a moszkvaiakéban.

Ilyen helyzetben nyitottak a németek az üzbegisztáni vendégmunkások odacsalogatásával. Az Üzbegisztánt meggyanúsító hangok, amelyek szerint a közép-ázsiai ország vezetése megsértette az emberi jogokat, érdekes módon elhallgattak. A német és a francia vezetés számára ma mindennél fontosabb a saját gazdaságuk konszolidációja, Oroszország meggyengítése. A közép-ázsiai munkaerő csábításában szerepet játszott a Moszkva elleni nyugati szankciók vártnál gyengébb hatása is. 

Még Dél-Korea is

Berlin ötvenezer munkahelyet hirdetett meg az üzbégek számára. Ez a családtagokkal együtt több százezer üzbég állampolgár németországi tartózkodását jelenti. Dél-Korea pedig százezer munkahelyet ajánl fel Üzbegisztán polgárainak. Nem hivatalos becslések szerint Oroszországban ma mintegy négymillió üzbég vendégmunkás dolgozhat, ehhez jön még a több mint egymilliós tádzsik és a millióhoz közeli kirgiz vendégmunkáscsoport. 

Az orosz gazdaság gondjai, az infláció, a rubel leértékelődése, a rubel-dollár árfolyam volatilis mozgása fejtörést okoz nemcsak a családjuknak a rubelárfolyam miatt kevesebb dollárt hazautaló üzbégeknek, tádzsikoknak, kirgizeknek, hanem az adott kormányoknak is. Üzbegisztán GDP-jének 10-20 százalékát adhatják az Oroszországban dolgozó vendégmunkások hazautalásai. Tádzsikisztánban ez az arány elérheti akár az 50 százalékot is. 

Jelentkezett Izrael is, amely a palesztin munkások pótlására importálna vendégmunkaerőt Üzbegisztán mellett a Fülöp-szigetekről, Délkelet-Ázsiából. Mindhárom ország (Németország, Dél-Korea és Izrael) történelmileg bizonyos módon kötődött Üzbegisztánhoz, Közép-Ázsiához. A sztálini terror idején egész Közép-Ázsia egy hatalmas Gulaggá nőtt, ahová volgai németeket, a Szovjetunióban élő koreaiakat is deportáltak. A buharai zsidóság, amely 1991 után tömegesen vándorolt ki Izraelbe, újabb összekötő kapocs.

Havi ezer euró – és a duplája

Mint Bruce Pannier ismert Közép-Ázsia szakértő a BNE Intellinewsban kifejtette, Oroszországban rendkívül rosszak az üzbég vendégmunkások munka- és életkörülményei. Nem fizetik ki a bérüket, a rendőrség állandóan zaklatja őket, szkinhedek, ultranacionalisták támadásaival kell számolniuk, vallásukat sem gyakorolhatják zavartalanul. Ezzel szemben Németország havi ezereurós fizetést ad, amit megduplázhatnak, ha megállapodnak egy magánmunkáltatóval. Ilyen jó feltételeket Oroszország nem tud felajánlani, úgyhogy Pannier borítékolja ebben a kérdésben Moszkva vereségét.