Mexikó megelőzte Kínát, és az Egyesült Államok legnagyobb exportőre lett

Az egyre fokozódó geopolitikai feszültségek következtében több mint 115,6 mililárd dollárral csökkent az amerikai–kínai kereskedelmi forgalom mértéke: tavaly 575 milliárd dollárt tett ki, míg 2022-ben 690,6 milliárdot. Ez éves szinten 16,7 százalékos visszaesésnek számít. Az Egyesült Államok Kínába irányuló exportja 4 százalékkal, 147,8 milliárd dollárra mérséklődött az előző évben – derül ki az amerikai Kereskedelmi Minisztérium adataiból.

A távol-keleti országból származó import éves összevetésben 20 százalékkal, 427,2 milliárd dollárra csökkent. Mindez közel 279,4 milliárd dolláros kereskedelmi többletet eredményezett Peking javára. Ugyanakkor a Kínával szembeni deficit 27 százalékkal zsugorodott a 2022-es 383 milliárd dollárhoz képest és 2010 óta a legalacsonyabb szintre esett vissza. 

Eközben Mexikó 475,6 milliárd dollár értékben exportált az Egyesült Államokba, ami 5 százalékos növekedést jelent 2022-hez képest. A latin-amerikai állam ezzel megelőzte Kínát és 20 év óta először lett az Egyesült Államok legnagyobb áruexporőre, viszont Amerika kereskedelmi deficitje Mexikóval szemben 17 százalékkal, 152,4 milliárd dollárra nőtt. Összességében az Egyesült Államok teljes kereskedelmi hiánya tavaly 773,4 milliárd dollárra csökkent,

Mindez az import csökkenésével magyarázható. Az elemzők szerint a behozatal és a Kínával folytatott kereskedelem visszaesése részben a koronavírus-járvány hatását tükrözi. A pandémia alatt otthon rekedt amerikai fogyasztók kínai gyártmányú laptopokat, elektronikai eszközöket, játékokat, Covid-teszteket, sporteszközöket, bútorokat és otthoni edzőeszközöket vásároltak.

Miután a koronavírussal kapcsolatos aggodalmak 2022-ben elhalványultak, az Egyesült Államok továbbra is sok kínai terméket importált, mivel a vállalkozások feltöltötték a készleteiket. Azonban az elmúlt néhány év éves mintáinak szokatlan kilengésein túl a kereskedelmi adatok kezdenek meggyőző bizonyítékot szolgáltatni arra, hogy a gopolitikai feszültségek visszafogták a két nagyhatalom kereskedelmi kapcsolatát.

Az elmúlt években ugyanis egyre feszültebbé váltak a kínai–amerikai kapcsolatok, Washington gazdasági és technológiai háborút indított Peking ellen, valamint egy sor kérdésben (emberi jogi helyzet Kínában, Tajvan, ujgurok, vámháború, orosz-ukrán háború és szankciók) vitázik egymással a két ország.

Az árnyalja a képet, hogy a Caroline Freund, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem dékánja által végzett kutatás kimutatta: a Kínával folytatott kereskedelem a magas vámokkal terhelt termékek – például a csavarhúzók és a füstérzékelők – esetében csökkent, míg a vámmentes termékek, például a hajszárítók és a mikrohullámú sütők forgalma tovább nőtt, 

Ralph Ossa, a Kereskedelmi Világszervezet vezető közgazdásza a New York Timesnak azt nyilatkozta, hogy az adatok alapján az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelem nem omlott össze. Miközben a diverzifikáció továbbra is tendenciát mutat, Washington és Peking megpróbálja stabilizálni kapcsolatát és tavaly több magas szintű találkozóra is sor került, bár ezek áttörést eddig nem hoztak.