Norvég GDP: a skandináv országnak összejött, ami Magyarországnak nem ment

Az északi ország gazdasága zsinórban már a második negyedévben bővült tavaly év végén, ami azt mutatja, hogy a skandináv ország továbbra is valamivel jobban ellenáll a magas áraknak és a hitelköltségeknek, mint azt a központi bank várta.

 A Bloomberg által megkérdezett közgazdászok 0,1 százalékos növekedést vártak.

Hála a gáznak

Az ukrajnai háború miatti embargónak köszönhetően fókuszba került a norvég gáz- és olajtermelés. Ez a szektor számain is meglátszik, a nyersanyagexport nagyban hozzájárult a gazdaság teljesítményének megőrzéséhez, még abban az időben is, amikor a fogyasztói kiadások meredeken csökkentek. 

Minden kedvező exportteljesítmény ellenére a gazdaságot továbbra is visszahúzza a gyenge belső kereslet és az infláció (január, éves 4,7 százalék).

– mondta Pal Sletten, a Norvég Statisztikai Hivatal egyik vezetője. Az ingatlanok iránti érdeklődést csökkenthette, hogy a Norges Bank 4,5 százalékra emelte az irányadó rátát, hogy megfékezze az inflációt, ugyanis az árnövekedési ütem az egyik leggyorsabb volt a nyugat-európai országok között. Most azt valószínűsítik, hogy a norvég jegybank csak ősszel kezdi majd el csökkenteni a kamatait.

A jegybank pesszimista – összességében 0,3 százalékos zsugorodást vár a gazdaságban az első negyedévre, ugyanakkor az egész évre nem számolnak recesszióval.