Új trend terjed Ázsiában, ami a gazdaságnak is betesz
Dél-Korea újabb rekordot állított fel, ám ennek egyáltalán nem örül. A dél-koreai társadalom ugyanis tavaly olyan kis mértékben reprodukálta önmagát, amilyent a világon még soha nem rögzítettek. Hasonló trend mutatkozik más ázsiai államokban is. Kína az egykepolitika hatására egy éve elveszítette a legnépesebb ország jelzőjét és abba a demográfiai válságba rohan, amibe Japán évekkel ezelőtt belezuhant.
Fotó: Getty Images
Kína népessége csökken, a társadalma rohamosan öregszik. Az ázsiai államnak több fronton is változtatnia kell, hogy elkerülje a vészesen közelgő demográfiai katasztrófát. A születések és a házasságkötések száma is jelentősen esett és az utóbbi alulmúlta a 38 évvel ezelőtti mélypontot. A világ második legnagyobb gazdaságának népessége tavaly is csökkent, ami miatt a bruttó hazai termék is elmaradt a várttól.
Japán népessége másfél évtizede csökken, a születési ráta itt is rendkívül alacsony. A szigetország kormánya igyekszik megfékezni a rohamos népességfogyást, de az eddigi próbálkozásai erőtlenek voltak. A fiatalokat elsősorban a gyermeknevelés magas költségei és a kevés szabadidő riasztja el. Kisida Fumio miniszterelnök a demográfiai válságot olyan kihívásnak nevezte, amelyet mihamarabb meg kell oldani. A népességfogyás veszélyezteti a kormány társadalombiztosítási programjait, köztük a nyugdíjak és az idősek orvosi ellátása jövőbeli finanszírozását, valamint munkaerő- és adóhiányhoz vezet, ami visszafogja a gazdasági teljesítményt, miközben az államháztartás helyzetét is nehezíti.
Vendégmunkások nélkül összeomlana a japán gazdaságJapán rekordot döntött a bevándorlók számában, ám még így is elmarad a fejlett országok átlagától. Ha a távol-keleti ország nem képes nagyobb ütemben növelni a külföldi munkavállalók számát, akkor gazdasága visszaeshet, a jóléti rendszer pedig csődöt mondhat. A japán vállalatok többsége jelenleg munkaerőhiánnyal küzd, de a társadalomban továbbra is él az idegengyűlölet. |
Mi a helyzet Dél-Korea népességével?
A dél-koreai statisztikai hivatal szerdai közlése szerint
míg két évvel ezelőtt 0,78, addig tavaly már csak 0,72 volt az egy nőre várható szülések száma a teljes élettartama alatt. Sőt a születések száma 7,7 százalékkal 230 ezer darabra csökkent 2023-ban.
Utóbbiról akkor látható, hogy valójában mennyire kevés, ha összehasonlítjuk, hogy azt egy 51 milliós társadalom produkálta. A KSH szerint a teljes termékenységi arányszám vagy ráta azt fejezi ki, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett.
Az adatokból kiderült, hogy Dél-Koreában 1983 óta nem születik annyi gyerek, amennyi képes lenne fenntartani a társadalom létszámát, azaz a születési rátája 2,1 alatt maradt.
Milyen problémákat okoz az alacsony születésszám?
Egy elöregedő társadalomban arányában egyre nagyobb a kiadás a bevételekhez képest, ami növeli az adósságot, ami pedig végső soron rontja az életminőséget. Az alacsony születésszám hatással van az ország egészségügyi és szociális szektoraira, továbbá a gazdasági növekedésre. Arányában ugyanis túl sok lesz a beteg és a nyugdíjas a társadalom eltartóképességéhez képest.
Az egészségügyi szolgáltatásoktól kezdve a jóléti szolgáltatásokig a kiadások növekedni fog, amit a másik oldalról kevesebb munkavállaló adója finanszírozhat
– magyarázta Shin Seung-keun, a Koreai Műszaki Egyetem költségvetési politika professzora.
Dél-Korea tagja a fejlett államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek. A tagállamok közül itt az egyik legsúlyosabb az orvoshiány, pedig az elöregedő társadalomban egyre többen szorulnak egészségügyi ellátásra. Rhee Chang-yong jegybanki elnök szerint a születések alacsony száma már csökkenti a gazdaság növekedésének lehetőségeit. A vezető ugyanakkor óva intett a japán típusú fiskális és monetáris ösztönzőktől. Dél-Korea ugyanis nincs egyedül a természetes fogyással, Japán népessége is gyorsuló ütemben csökken.
A kevesebb csecsemő egyben kevesebb katonát is jelent, ami gyengítheti a nemzetbiztonságot.
Pedig az ázsiai államokban ez igencsak lényeges kérdés, mivel a két Korea hivatalosan még mindig háborúban áll, és Kim Dzsongun észak-koreai vezető 1,2 millió fős, dupla akkora hadserege rendszeresen provokálja a szomszédjait.
Japán példájától a Koreai Műszaki Egyetem munkatársa, Shin is óva intett, szerinte nem szabad az idősek igényeire koncentrálni. „A politikusok várhatóan a nagyobb létszámú időseknek kedveznek és rájuk összpontosítják a támogatást, ezzel pedig a következő generációk oktatásától veszik el a pénzt, pedig a termelékenységet az növelheti” – magyarázta.
Miért vállalnak egyre kevesebb gyereket a dél-koreaiak?
A trend mögött számos érv áll. Ezek közt található a magas lakhatási és oktatási költségek, valamint az idő, amelyet a gyerek elvesz a munkától. Gyerek miatt Dél-Koreában megy szabadságra a legkevesebb szülő a fejlett világban a Koreai Nemzetgyűlés Kutatószolgálatának tanulmánya szerint, amelyet a Bloomberg idézett.
A házasságkötések száma is rendkívül alacsony és 2022-ben újabb mélypontra esett. A statisztikai hivatal adatai szerint akkor 192 500 pár kötötte össze az életét, ami tíz év alatt 42 százalékos csökkenést mutat.
Visszatartó erőt jelent a szülővé váláshoz az is, hogy
a fejlett országok közül Dél-Koreában a legnagyobb a nemek közötti bérszakadék, amit az is táplál, hogy a gyermeket vállaló nők nehezen tartják meg a munkahelyüket vagy helyezkednek el újból.
A statisztikai hivatal tavalyi előrejelzése szerint a jelenleg 51 millió fős lakosság 2072-re 36,2 millióra csökken.
Fotó: Getty Images
A kormány több fronton harcol a népességszám csökkenése ellen. Ilyen, hogy az újszülöttek után járó havi juttatásokat megháromszorozta, a jelzáloghitelkamatokat pedig csökkentette. A tervek közt szerepel, hogy elősegítik a gyermekgondozást úgy, hogy enyhítik a külföldi dajkák alkalmazására vonatkozó szabályokat.
A 0,55-ös termékenységi rátájú Szöul pedig városi házasságközvetítő programot tervez.
A kormányzat lehetőségei között szerepel a nyugdíjkorhatár emelése, a munkahelyi automatizálás fokozása és a bevándorlás nagyobb engedélyezése a szakértők szerint.
Demográfiai katasztrófa: Dél-Koreában már több a 70 év feletti, mint a 20 év alattiA társadalom rohamos elöregedése katasztrófához vezet Dél-Koreában. 2023 végén 6,32 millió 70 éves vagy annál idősebb lakosa volt az országnak, miközben a 20 évesek vagy annál fiatalabbak csak 6,2 millióan voltak. Az országban évek óta folyamatosan csökken a népesség, miközben a 65 évnél idősebbek aránya nő a társadalomban. Dél-Korea 17 nagyvárosa és tartománya közül nyolc már a „szuperelöregedett” kategóriába esik, vagyis a 65 évnél idősebbek aránya a lakosságban 20 százaléknál magasabb. |
Hol áll a dél-koreai, a kínai és a japán társadalom a születések számában Ázsiában?
Az ENSZ Népesedési Alapjának jelentése szerint Dél-Korea 0,9-es termékenységi mutatóval a második legalacsonyabb, közvetlenül a 0,8-as termékenységi aránnyal rendelkező Hongkong után. Az ENSZ és a Koreai Statisztikai Hivatal különböző modellezési módszereket alkalmaz, Dél-Korea az előrejelzések helyett a tényleges népesedési statisztikákra alapozza az adatot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.