A szankcióknak van egy olyan hatásuk is, amely kedvez a moszkvai vezetésnek

A Nordgold aranybányászati vállalatot 2023 novemberében szankciókkal sújtotta az Egyesült Királyság, de ez a cég működésében aligha okozott törést. Ugyan a Nordgold nem tette közzé pénzügyi eredményeit, de tavaly novemberben brazil bányászati befektetési lehetőségeket keresett, ami arany-, lítium- és rézkutatást foglalhat magában. A dél-amerikai ország pedig ennek kapcsán közölte: Oroszország a BRICS-országok részeként Brazília stratégiai partnerének számít, így természetes a Nordgold jelenléte is.

A vállalkozás 2022 decemberben Burkina Faso észak részén, Yimiougou térségben kapott jóváhagyást a nemesfém kitermelésére. Más esetben viszont működtek a büntetőintézkedések: a kanadai kormány nem járult hozzá, hogy az Orea Mining megvegye a Nordgold részesedését a francia guyanai Montagne d’Or aranyprojektben mindaddig, amíg a szankciók érvényben vannak – írj az EuroNews.

A szintén aranybányászattal foglalkozó Uzhuralzoloto (UGC) nem, a tulajdonosa viszont kapott büntetőintézkedéseket. Azonban ez nem befolyásolja cég működését, ugyanis tavaly novemberben elindította tőzsdei bevezetését a moszkvai börzén, sőt a vállalat azt is közölte, hogy a nyereség akár 50 százalékát is kifizetheti a részvényeseknek egy új osztalékpolitika keretében.

Az UGC azt is hangsúlyozta, hogy a vállalkozás nem függ a Nyugaton gyártott berendezésektől. Ellenben a gyémántkitermelésben érdekelt Alrosa megérezte a nyugati szankciókat: a cég közel 85,2 milliárd rubel nettó nyereséget ért el tavaly, ami 15,2 százalékos csökkenést takar éves szinten.

A bankok kiheverték a szankciókat

Az orosz bankszektor kilábalt a pénzügyi szankciók hatásaiból: a legnagyobb orosz pénzintézet, a Sberbank 1,5 ezermilliárd rubel – több mint 5,9 ezermilliárd forint – nyereséget termelt tavaly, ezzel története legjobb évét zárta. A több mint 108 millió ügyféllel rendelkező cég uralja a helyi bankszektort, 2023-ban 28,7 ezermilliárd rubel hitelt helyezett ki, teljes hitelportfóliója pedig 27 százalékkal, 39,4 ezermilliárd rubelre nőtt.

A második legnagyobb hitelező, a VTB  a 2022-ben elszenvedett 612,6 milliárd rubeles veszteség után 432 milliárd rubel profitot ért el 2023-ban. Tavaly az orosz bankok együttesen 3,3 ezermilliárd rubeles rekordnyereséget értek el, amit a jelzáloghitelezés, a fogyasztói és a vállalati hitelezés erőteljes növekedése egyaránt támogatott, azzal együtt is, hogy a központi bank 16 százalékra emelte az alapkamatot.

A szankcióknak van egy olyan hatásuk is, amely kedvez a moszkvai vezetésnek: Oroszországba irányítja a Nyugaton parkoltatott tőke tekintélyes részét, vagyis tőkeforrásként szolgál. Mivel az eurázsiai ország előtt lezárult a lehetőség a nagy nyugati bankoktól való hitelfelvételre, ezért az orosz elit pénze jól jön a beruházások megvalósításához, ez pedig a cégek működését is segítheti.