BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Integrated,Semiconductor,Microchip,With,Malaysia,Flag.,Semiconductor,Industry

Malajzia lett az amerikai-kínai csipháború egyik meglepetés nyertese

A semleges Malajziában egyre több a csippiaci szereplő, a vállalatok főleg a félvezetők csomagolásában, összeszerelésében és tesztelésében tevékenykednek. Kuala Lumpur azonban eltökélt, hogy az ország az ellátási láncon belül feljebb lépjen. Ám ezt több tényező is akadályozza.

Az amerikai–kínai technológiai háború egyik nem várt eredménye, hogy a semleges Malajziában egyre több kínai és nyugati vállalat épít gyárakat, valamint bővíti a létesítményeit. Az Intel 7 milliárd dollárt fordít egy fejlett csomagolóüzemre, amely a tervek szerint idén készül el. A Micron második összeszerelő és tesztelő létesítménye tavaly készült el Penangban, míg az Infineon a következő öt évben 5,4 milliárd dollárt tervez beruházásokra költeni.

Integrated,Semiconductor,Microchip,With,Malaysia,Flag.,Semiconductor,Industry
Fotó: Shutterstock

A dél-koreai Simmtech 2022-ben új üzemet nyitott, és néhány hónapon belül bejelentette, hogy felgyorsítja a létesítmény további bővítését. Számos kínai beszállítója követte a vállalatot. Egyes esetekben kínai és amerikai vállalatok néha még együtt is dolgoznak: a tesztelésre és csomagolásra szakosodott TongFu Microelectronics 2022-ben az amerikai AMD csoporttal partnerségben bővítette pinangi üzemét – írja az FT.

Az elmúlt másfél évben többtucatnyi cég jelent meg a 33,2 milliós délkelet-ázsiai országban, legutóbb a kínai Fenghsi vetette meg a lábát. Elsősorban az észak-malajziai állam, Pinang a célpontjuk. A régió csak tavaly 12,8 milliárd dollár közvetlen külföldi befektetést vonzott, többet, mint amennyit 2013 és 2020 között összesen kapott. A bővülés mögött a geopolitikai feszültségek állnak, 

ugyanis a csipgyártó berendezéseket készítő nyugati cégek részben Kínából szerzik be az alkatrészeket.

Az akadálytalan üzletmenet érdekében a kínaiak Malajziában hoznak létre üzemeket. Az ország 50 éves tapasztalattal rendelkezik a félvezetők csomagolásában, összeszerelésében és tesztelésében. A beruházások is ezeken a területeken pörögtek fel, vagyis még nem jött létre olyan nagy csipgyár, mint amilyenek világszerte épülnek. Az országnak egyelőre nincs olyan híres cége sem, mint Tajvannak a TSMC.

Kuala Lumpur azonban eltökélt, hogy az ország az ellátási láncon belül feljebb lépjen. Ezt azonban több tényező is akadályozza. Csak az elektronikai ágazatból 50 ezer mérnök hiányzik, de évente csupán 5 ezer mérnökhallgató végez. Ráadásul többségük Szingapúrban helyezkedik, ahol sokkal többet keresnek. A másik a geopolitika: Washington bármikor nyomást gyakorlat Malajziára, hogy csökkentse kapcsolatát Kínával.

Mik a félvezetők, és miért folyik értük a harc?

Világszerte a kormányok hatalmas összegeket költenek a helyi csipgyártás kiépítésére, a függetlenedésre, így joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért is olyan fontosak a félvezetők. A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek. 

Minél kevesebb nanométeres egy félvezető, annál fejlettebb, mivel nagyobb a teljesítménye, és kisebb az energiafogyasztása. Ez azt is jelenti, hogy bonyolultabb és drágább legyártani. Jelenleg a 3 nanométeres félvezetők számítanak a legfejlettebbeknek, ilyent csak három cég, az amerikai Intel, a dél-koreai Samsung és a tajvani TSMC képes gyártani, mivel ezeknek a készítése rendkívüli szakértelmet igényel. 

A tervek szerint idén érkeznek a 2 nanométeres alkatrészek is. A világ legnagyobb csipgyártójának számító TSMC üzleti modellje azon alapul, hogy más cégek által tervezett csipeket gyárt magas színvonalon, például az iPhone-ban lévő félvezetőket az Apple tervezi, de a TSMC készíti. A tajvani vállalat partnerei között megtalálható az Nvidia és az AMD is. 

Amerika szövetségesei királyként kezelik korunk hősét, a csipgyárost

A csipgyártókat is meglepte, hogy iparáguk hirtelen belecsöppent a geopolitikai diskurzusba. Az Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea, Tajvan és az európai szövetséges országok segítik egymás csipiparának kiépítését, miközben a világ műhelyeként emlegetett Kínát kizárják a közös fejlesztésből.

 

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.