Ezermilliárdokba kerül az európai klímacélok elérése

Az Európai Uniónak legalább 800 milliárd eurót kellene csak az energetikai infrastruktúrába fektetnie ahhoz, hogy teljesítse a 2030-ra kitűzött éghajlati célokat és versenyképes maradjon a piacon – olvasható az Európai Ipari Kerekasztal (ERT) brüsszeli lobbicsoport kedden közzétett jelentésében.

Az EU legmagasztosabb célkitűzéséről, a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás 2050-ig történő eléréséről eddig is tudni lehetett, hogy hatalmas beruházásokat igényel az energiainfrastruktúrába: ehhez 2,5 ezermilliárd euróra lenne szükség, ám az ERT jelentése szerint a zöldátállás elindításához már most el kell kezdeni a költekezést.

– nyilatkozta Dimitri Papalexopoulos, a lobbicsoport energiaátalakítással és éghajlatváltozással foglalkozó bizottságának elnöke a Financial Timesnak. Szerinte a következő 5 évben a kontinensnek be kell fejeznie az alapok lefektetését, enélkül ugyanis elveszíthetjük a versenyképességünket a gyorsan fejlődő szektorban.

Az EU eddigi teljesítménye azonban nem ad okot sok bizalomra: 2010 és 2018 között a tagállamok összesen mintegy 32 milliárd eurót fektettek a villamosenergia-hálózatok fejlesztésébe, ezt a trendet követve pedig 2050-ig több mint 60 százalékos finanszírozási hiány alakulna ki.

Az ERT szerint egy ilyen mértékű átállást a magánszektor egyedül, kormányzati támogatás nélkül nem tud végrehajtani, főleg akkor, amikor az uniós vállalatok még mindig egy történelmi gazdasági visszaesés következményeivel küzdenek.

A blokk számára továbbra is hatalmas problémát okoz a világjárvány alatt lezuhanó, és azóta is volatilis kereslet, az orosz–ukrán háború és az azt követő energiaválság, valamint a fojtogató bürokrácia, amelyek mellett nehezen lehet végrehajtani ilyen strukturális változásokat. Az államkasszákat ráadásul olyan egymással versengő kiadási célok is terhelik, mint a belföldi hadiipar bővítése, Ukrajna gazdasági támogatása és a menekültválság.

Februárban csaknem ezer ipari szervezet és cég írt alá egy nyilatkozatot, amelyben felvázolták, hogy „sürgősen együttműködésre, kiszámíthatóságra és bizalomra van szükség az európai iparpolitikában”. Az állami támogatási projektekben pedig olyan forrásokat jelöltek meg, mint az eddig ki nem használt uniós helyreállítási alap, amelyből végre lehetne hajtani a zöld beruházásokat.

Az ERT jelentésében kiemelték, hogy az uniónak még mindig hatalmas előnye van más nagyhatalmakkal szemben, mivel az egységes piac megkönnyíti a nemzetközi erőfeszítések végrehajtását. Ennek fenntartásához azonban orvosolni kell a kínai és amerikai agresszív iparpolitikákkal szembeni sebezhetőségeket.

– jelentette ki Kristian Ruby, az uniós energiatermelők szakmai szervezetének, az Eurelectricnek a főtitkára, aki szerint a beruházások késleltetése csak tovább fogja növelni az átálláshoz szükséges összegeket.