Mesterséges intelligencia: álmodnak-e békéről, boldogságról az androidok? – ezen is múlhat a jövő
A mesterséges intelligencia nem önmagát generálja, hanem mindig van egy emberi vetülete, a kérdés az: vajon hogyan viszonyulunk mi ehhez, hogyan befolyásolja a technológia az emberi viselkedést, az emberi gondolkodást? – nyitotta meg a témában Marosvásárhelyen tartott konferenciát Kovács Barna, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (Sapientia EMTE) adjunktusa. Az ember világértelmezésének vannak olyan jellemzői, amelyeket a gépek nem tudnak meghaladni – hívta fel a figyelmet.
A mesterséges intelligencia körül megjelenő mítoszok számos kérdést vetnek fel. Ilyen például a felelősség és az elszámoltathatóság kérdése, vagy hogy szabályozható-e a mesterséges intelligencia. Ugyanis létezik az a mítosz, hogy a szabályozás az innovációnak szab gátat. A másik probléma a meghatározásé: mit is tekintünk intelligenciának, és adható-e egyértelmű jelentés a mesterséges intelligenciának? – hangsúlyozta az adjunktus, az esemény főszervezője.
Az előadásában arra is kitért, hogy a LinkedIn szakmai közösségi portálon már van AI Ethics Officer pozíció. Ez egy mesterségesintelligencia-etikai tisztviselői pozíció, amely felügyeletet biztosít annak érdekében, hogy a mesterséges intelligenciát az alapvető emberi értékek betartására kötelezze.
Mesterséges intelligencia: álmodnak-e az androidok?
A világháló használatát elhibáztuk, távolabb kerültünk attól a céltól, hogy a világ minden összerendezett tudása karnyújtásnyira, kattintásnyira legyen mindenkitől, és hogy ezt a tudást arra használjuk, hogy fejlődjünk általa – fejtette ki véleményét Szűts Zoltán egyetemi docens. Helyette a szabadon elérhető információk a jelenben egymással szembenálló értelmezésekkel kerülnek a felhasználók elé, és a legerősebb narratíva mindent visz.
Ami a jövőt illeti
a kérdés az, hogy álmodni fog-e az ember a mesterséges intelligencia széles körű elterjedése után. Álmodnak-e majd helyettünk az androidok sikerről, boldogságról, békéről?
Lesz-e még arra igényünk, hogy élményeket szerezzünk? Továbbá az is kérdés, hogy amikor a mesterséges intelligenciáról beszélünk, akkor valóban azokról a problémákról beszélünk-e, amelyek fontosak. Egyelőre mi irányítjuk, és azért hoztuk létre, hogy nekünk segítsen. Vajon mennyire engedjük át az irányítást a gépeknek? – tette fel a kérdéseket Szűts Zoltán.
Szoboszlai és Azariah generált produkciója
A mesterséges intelligencia a kultúrára, azon belül a populáris kultúrára is erős hatással van. Rudisch Ferenc egyetemi tanársegéd felidézte
Azariah és Szoboszlai Dominik mesterséges intelligencia által generált közös zenei produkcióját.
A dal több százezres nézettséget generált a közösségi felületeken. Az adott technológiai lehetőség magában hordozza a problémákat és a megválaszolandó kérdéseket is, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a kulturális termékek létrehozásában az emberi kontextus is fontos – jegyezte meg Rudisch Ferenc.
Megszólalt Kudlik Júlia, ezt gondolja a köztévé MI műsorvezetőjéről – Bíró Ada már reagált isA Delta című műsort egy mesterséges intelligenciával létrehozott műsorvezető, Bíró Ada vezeti. A műsor egykori arca, Kudlik Júlia is megszólalt. |
Fordulópont, világrend és korlátok
Mindannyiunk számára fontos kérdés, hogy a mesterséges intelligencia vajon mindent megváltoztat-e körülöttünk, és hogy valóban fordulóponthoz ért-e az emberiség, ahogy arról napjainkban gyakran szó esik. Ha a világnak az eddigi ismert, megszokott rendje megváltozik, az vajon milyen fordulatokat hoz magával, és ez mit jelent az egyes ember számára – tette fel a kérdést előadásában Gagyi József, a Sapientia EMTE egyetemi tanára. A mesterséges intelligencia hatásai miatt a pápa is aggódik, a katolikus egyházfő nemrég a kihívásokat megvitató G7-csúcson fejtette ki gondolatait a témában.
Az agy, elme, számítógép hármasság egymáshoz való viszonyának megértése a legfontosabb – osztotta meg álláspontját Ropolyi László professzor, a Mesterséges intelligencia: értelmezések és problémák című előadásában. Kiemelte, hogy a technológia egyre közelebb kerül az emberhez, és a mesterséges intelligencia ma már teljesen áthatja az emberi társadalmat, továbbá az is rendszeresen visszatérő kérdés, hogy vannak-e a mesterséges intelligenciának korlátai.
Az Új Média Konferencia – A mesterséges intelligencia narratívái című eseményen az előadók arra keresték a választ, hogy hol húzódik az ember és a gép közötti határ, a mesterséges intelligencia hatékonyságával és korlátaival, illetve az új technológiához kapcsolódó félelem és bizalom mentén kialakuló társadalmi polarizációval foglalkoztak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.