Oroszország szép csendben lenyúlja az Európai Unió hagyományos piacait

Az Európai Unió (EU) búzakivitele a 2023/2024-es, adott évek július–június közötti időszakát átölelő gazdasági évében az előrejelzések szerint jelentős visszaesést fog szenvedni, mégpedig az orosz termények térfoglalása miatt. 

Áprilisra kétmillió tonnával 34,5 millió tonnára csökken a kivitel mivel a régió piaci részesedést veszít Oroszországgal szemben Afrikában és a Közel-Keleten – mutatott rá legfrissebb előrejelzésében az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériuma (USDA).

Elveszítjük saját külpiacainkat, belpiacunkat pedig átadjuk Ukrajnának

Az elemzés szerint, az uniós búza vezető piacai jellemzően Észak-Afrika, a Szaharától délre fekvő Afrika és a Közel-Kelet. A vizsgált gazdasági év első hét hónapjában az Észak-Afrikába irányuló szállítások 25 százalékkal csökkentek az előző év azonos időszakához képest, míg a Közel-Keletre irányuló szállítások több mint 60 százalékkal estek vissza. 

Oroszország rekord búzakészletei ugyanis továbbra is versenyképesebbé teszik exportját az EU-val szemben, a változatlan szállítások pedig ebben a hónapban egymillió tonnával 52 millió tonnára emelik az orosz exportprognózist. Szaúd-Arábia és Algéria az EU három legnagyobb hagyományos exportcélpontja közül kettő, és példák azokra a főbb uniós piacokra, ahol Oroszország jelentős piaci részesedést szerzett – mutatott rá az USDA.

Szaúd-Arábia hagyományosan az uniós búza egyik legfontosabb piaca. Az EU a 2019/20-as évet megelőző öt évben közel 95 százalékos piaci részesedést szerzett. Ugyanakkor a 2023/24-es időszakban a búza iránti kereslet Szaúd-Arábiában csökkent, mivel a magas hazai beszerzési árak következtében nőtt a hazai termelés, a kormányzati vevő, 

A GFSA a búza egyedüli importőre, a beszerzéseket nemzetközi tendereken keresztül végzi. Az orosz búzaszállítások egyre versenyképesebbé váltak ezeken a pályázatokon, és kiszorították az Európai Uniót mint első számú beszállítót.

Az EU észak-afrikai piaci részesedésének orosz térnyerése Algéria esetében is nyilvánvaló. Az algériai kormány által működtetett Office Algérien Interprofessional des Céréales (OAIC) az ország egyetlen búzaimportőre, és hagyományosan az uniós szállításoktól függ. Alig 5 évvel ezelőtt az EU 85 százalékos piaci részesedéssel rendelkezett Algériában, de a kormány azóta igyekezett diverzifikálni a kenyérbúza-beszállítókat. Algéria 2020-ban módosította búzaimport-korlátozásait, megemelve a megengedett rovarkárosodott gabona arányát, ami lehetővé tette a fekete-tengeri eredetű importot. Az Algériába irányuló orosz búzaexport azóta jelentősen bővült. Mivel az algériai malmok elégedettségüket jelezték az orosz szállításokkal kapcsolatban, Oroszország és az Európai Unió idén már a többségi piaci részesedésért küzdött egymással, 

A mostani Európai Bizottságtól semmi jóra sem számíthatnak a gazdák

Az Európai Bizottság intézkedéseinek hibás voltát jól mutatják az egyes piacokon kialakult árak is, ugyanis jelenleg a világon legkevesebbet az uniós gazdáknak fizetnek a terményükre. Ráadásul úgy tűnik jelenlegi felállásában az Európai Bizottság nem tudja a helyzetre a megfelelő válaszokat, éppen a héten jutottak arra a döntésre az Európai Parlament baloldali képviselőivel együtt, hogy – bár némi szigort bevezetve – továbbra is ráeresztik az ukrán terményeket az uniós piacra. Ez nem sok jóval kecsegteti az uniós gazdákat az árak tekintetében, a fogyasztókat pedig a minőség szempontjából. Utóbbi azért lehet kétséges (már volt is több olyan eset, amikor ki kellett vonni ukrán árutételeket a piacról), mivel a háborúban álló keleti szomszédoknál semmilyen kritériumot nem várnak el a termelőktől a termelés élelmiszerbiztonságot érintő kérdések tekintetében, miközben uniós gazdatársaik számtalan ilyen, költségüket jelentősen nővelő elvárással szembesülnek.