Az árnyékflotta környezetterhelése akkora, hogy az egész iparág környezetszennyezés-csökkentési erőfeszítéseit feleslegessé teszi, azaz hiába igyekszik a szektor mérsékelni a károsanyag-kibocsátását, ez nem látszik a teljes adatokon.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy ez abban az időszakban történik, amikor egyre nagyobb a nyomás a hajózási ágazaton, hogy csökkentse károsanyag-kibocsátását.
Nagy kihívás a hatóságok számára az árnyékflotta, ugyanis a tankerek mozgását és legénységét nehéz nyomon követni, nem is beszélve a biztosítások hiányáról.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a hajósokat semmi sem ösztönzi igazán a szabályok betartására.
Ez ugyanis olyan költségnövekedést okozna, amit képtelenség lenne kigazdálkodni, illetve fény derülne arra, hogy valójában kik a megrendelőik.
Egyre több olyan hajót látunk, amelyek kijátsszák a szankciókat, és nem szerepelnek a nyugati regiszterekben
– mondta a Lloyd’s List Intelligence tengerészeti adatcsoport vezető elemzője. Michelle Wiese Bockmann szerint az árnyékflotta módszerei is egyre kifinomultabbak.
Sok esetben a veszélyes olajat átszivattyúzzák egyik hajóról a másikra, ami önmagában is kockázatot jelent.
A kikötői ellenőrzések elkerülése érdekében átírják a hajóazonosító számokat, a tankerek meghamisítják a pozíciójukat, illetve a legalacsonyabb szintű felügyelettel rendelkező ország zászlaja alatt hajóznak.
A Lloyd’s List Intelligence becslése szerint az árnyékflotta most 630 hajót számlál, az egy évvel ezelőtti 530 után, ami most a globális tankerflotta 14,5 százalékát teszi ki. Ugyanakkor más becslések 800 hajós árnyékflottáról szólnak. A Lloyd’s becslése szerint a háború előtt az árnyékflotta 250 hajóból álhatott.
A legnagyobb probléma azonban az, hogy a hajók nagy veszélyt jelentenek a környezetre, és a szankciók sem érnek sokat, valamint a 60 dolláros orosz olajársapka sem hozza meg a várt hatást.
Az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Tengerészeti Szervezete (IMO) által elfogadott,
egyezmény értelmében a hajóknak át kell állniuk az alacsony kéntartalmú üzemanyagra, az évtizedek óta használt magasabb kéntartalmúról.
Az IMO akár pénzbírságot is kiszabhat, vagy a hajókat fel is tartóztathatja az előírások áthágása miatt. Áprilisban már elvben szigorítottak az ellenőrzésen, és emelték a bírságokat is.
Az IMO szabályai szerint a hajók csak akkor égethetnek el magas kéntartalmú üzemanyagot, ha rendelkeznek kipufogógáz-tisztító rendszerrel – viszonylag könnyen el lehet képzelni, hogy az árnyékflotta hajóinak mekkora része van felszerelve ilyen rendszerrel.
Az viszont biztos, hogy a beolvasztás előtti tankerek a 20 százalékkal olcsóbb, magas kéntartalmú gázolajat használják.
A Reuters forrásai szerint
Oroszországban bizonyosan a lehető legolcsóbb gázolajfajtát tankolják, tehát megsértik az IMO határértékét.
Európában és Ázsiában a kikötői hatóságok legalább 10 hajót vettek őrizetbe 2024 első öt hónapjában. A 10 tankerből 9 korábban Oroszországban tankolt.
Az arányok javulására nem lehet számítani, ugyanis Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Örményország és Fehéroroszország, azaz az Eurázsiai Gazdasági Unió megállapodott abban, hogy 2026 végéig folytatják a magas kéntartalmú dízel használatát.
A források szerint Irán szintén magas kéntartalmú gázolajat szállító hajókat indított el, ugyanis a Casinova tanker ilyen dízelolajat rakodott be az iráni Bandar Imám Khomeini kikötőben az elmúlt hónapokban. Ezt később átszállította a dél-iraki Basra horgonyzóhely környékén várakozó kisebb hajókra. A Casinovát biztosító West P&I közölte, hogy a szerződés felbontása folyamatban van. Egyúttal azt is közölték, hogy elkötelezettek az Egyesült Államok és az ENSZ szankciórendszerének való megfelelés mellett.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.