Joe Biden amerikai elnök bemutatta a kínai termékekere vonatkozó elképzeléseit: az Egyesült Államok a csipekre kivetett vámot 25 százalékról 50 százalékra növelné. Az elektromos járművekre vonatkozó vámtarifa idén léphet életbe, amely a jelenlegi 27,5 százalékról 102,5 százalékra emelkedne.
A Kínából származó acél- és alumíniumtermékek vámját 25 százalékra növelnék a mostani 7,5 százalékról. Az elektromos járművek akkumulátoraira, valamint az akkumulátorok alkatrészeire kivetett sáp 25 százalékra emelkedne 7,5 százalékról, míg a napelemek vámtarifája még ebben az évben 25 százalékról 50 százalékra nőne – írja a Reuters.
Washington idén új, 50 százalékos vámot vet ki a kínai fecskendőkre és tűkre, míg az egyéni védőeszközökre, például a légzőkészülékekre és az arcvédő maszkokra kivetett vám a jelenlegi 7,5 százalékról 25 százalékra emelkedne. Az orvosi és sebészeti gumikesztyűkre kivetett sápokat 2026-ban 7,5 százalékról 25 százalékra növelnék.
A lépést a Donald Trump által 2018-ban bevezetett védővámok felülvizsgálata előzte meg, a Biden-kormány azt tervezi, hogy saját rendszerével ezeket az intézkedéseket helyettesítik, mivel azok a demokraták szerint sok esetben túlságosan szigorúak vagy elfogadhatatlanul gyengék voltak. Ezzel párhuzamosan pedig a Peking által támogatott hajóépítő ipar vizsgálata is elindult.
Hszi Csin-ping elnök stratégiája, hogy a gazdasági lassulás megállítására Peking figyelmét átterelte a gyengélkedő ingatlanszektorról a feldolgozóiparra. Az Egyesült Államok és az Európai Unió vezetői azzal vádolják a kínai kormányt, hogy állami támogatásokkal teszi exportképessé a termékeket.
A Kínával szembeni fellépés és az ázsiai termékekre kivetett védővámok az amerikai elnökválasztás központi témái lesznek, így a regnáló Biden és a kampányoló Trump is korán meg akarja mutatni, hogy keményen fog fellépni Pekinggel szemben.
Az elmúlt években Peking kiskapukat talált Washington megkerülésére: a napelemek és egyéb zöldtechnológiák gyakorlatilag szabadon jutnak be az Egyesült Államokba olyan közvetítőkön keresztül, mint Mexikó. Az újraválasztásért kampányoló Donald Trump azonban ezeket a kerülő utakat is lezárná.
Trump néhány hónapja megígérte, hogy az elnöki székbe ülve 60 százalékos adóval sújt minden kínai importot, ezzel ellehetetlenítve az olcsó ázsiai termékek behozatalát. A politikus előző kormányzása idején Washington és Peking között hasonló kereskedelmi háború dúlt, az akkor bevezetett amerikai szabályozásokra Kína az amerikai mezőgazdasági export korlátozásával válaszolt.
A kínai kereskedelmi minisztérium közölte, hogy Peking ellenzi az amerikai intézkedéseket, és intézkedéseket fog hozni érdekei védelmében. A világ második legnépesebb országa sürgette Washingtont, hogy vonja vissza a védővámokat. Az még nem világos, hogy a távol-keleti ország mivel vág vissza, de borítékolható az amerikai–kínai vámháború eszkalálódása.
Egyelőre nem lesz kínai napelemgyár Európában: illegális támogatás miatt indult eljárásKínai napelemgyártó vállalatok vonták vissza uniós beruházási ajánlatukat, miután az Európai Unió bizottsága illegális állami támogatás gyanúja miatt vizsgálatot indított ellenük. Az uniós vizsgálatok konkrétan egy romániai napelempark építésére és üzemeltetésére kiírt pályázattal összefüggésben indultak meg a Longi Green Energy Technology kínai napenergia-csoport német leányvállalata, a Longi Solar Technologie ellen. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.