Majdnem fél évvel a választások után megszületett a koalíciós megállapodás Hollandiában, azt azonban egyelőre nem lehet tudni, hogy ki lesz a miniszterelnök, és a kabinet megalakítására is várni kell még egy jó ideig.
A választáson győztes Szabadságpárt vezetője, Geert Wilders már március közepén lemondott a posztról a koalíciós tárgyalások előmozdítása érdekében. Pieter Omtzigt egyelőre csak annyit erősített meg újságíróknak, hogy beterjesztettek egy jelöltet. „Ennek a kérdésnek a megválaszolását Wilders úrra hagyom” – felelte a faggatózásra.
A Dutch News angol nyelvű holland hírportál azonban emlékeztetett, hogy széles körben terjedő hírek szerint Wilders Ronald Plasterk volt munkaügyi minisztert kérte fel a posztra, aki tavaly elkezdte a koalíciós tárgyalásokat.
A négy párt most egy független közvetítőt kér fel a kormány megalakításához,
a folyamat a Reuters értesülése szerint várhatóan legalább egy hónapot vesz igénybe.
Az utóbbi évtizedek legjobboldalibb jövendő holland kormánya azonban csütörtök reggel már nyilvánosságra hozta a tervei egy részét. A négypárti koalíció
célja bevezetni „minden idők legszigorúbb menekültügyi rendszerét”,
amelynek része az erőteljes határellenőrzés és szigorúbb szabályok bevezetése az országba érkező menedékkérőkre vonatkozóan, tudósított a Reuters.
„A lehető leghamarabb benyújtjuk a kilépési kérelmet az Európai Bizottságnak az európai menekültügyi és migrációs paktumból” – olvasható a koalíciós megállapodás tervezetében, bár a hírügynökség szerint nem világos, hogy a kérésnek Brüsszelben helyt adnak-e.
Emellett korlátozni fogják a külföldiek munkavállalását is, és szigorítják a külföldi diákok felvételét a holland egyetemekre – közölték a pártok.
Bejelentették azt is, hogy az új kormány folytatni fogja Ukrajna politikai és katonai támogatását, és törvényerőre emeli, hogy a GDP legalább két százalékát védelemre fordítsák, ahogyan azt a NATO előírja.
A következő holland kormány céljai között szerepel a tengeri földgázkitermelés és a nukleáris energiatermelés bővítése is annak érdekében, hogy csökkentse az ország függőségét a „megbízhatatlan országoktól”. A Groningen tartomány alatt található nagy gázmező kitermelését ugyan nem kezdik újra, de „az Északi-tengeren növelni fogják a gázkitermelést”, olvasható a koalíciós megállapodás tervezetében.
A borssele-i nukleáris reaktor tovább fog működni, és folytatódik két újabb reaktor építése is. Emellett további kettőt építenek majd és támogatják több kis reaktor létesítését magántőke bevonásával.
A koalíció ugyan a lehető legnagyobb mértékben ragaszkodni fog a már elfogadott nemzetközi klímacélokhoz, de újakat nem fog vállalni a megállapodás szerint. Ez azt jelenti, hogy
elvetik a további nemzeti szén-dioxid-adóra vonatkozó terveket.
Egyelőre változatlanok a tengeri szélerőművek bővítésére vonatkozó tervek, de szárazföldi új szélturbinák építése nem kap hangsúlyt. A koalíció tervei között szerepel még adócsökkentés, valamint a szegényebb családok pénzügyi biztonságának növelése is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.