Már exportra is jut a horvát zöldáramból

Horvátország évtizedek óta élen jár a megújuló energia előállításában és felhasználásában. A vízi és geotermikus áramfejlesztők mellett a nyugat-balkáni állam zöldenergiamixében az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kap a nap és a szél is. Az előző évtized végétől kezdve ugyanis délnyugati szomszédainknál szinte egymás után nőttek ki a földből a különböző nap- és szélerőművek. 

A napelemek elsősorban a tengermelléken váltak egyre népszerűbbé, a dalmát partok mentén ugyanis olyan sok a napsütés, hogy szinte egész évben megéri a használatuk. A komplex, sokszor egy egész szigetet ellátó napfarmok mellett rohamosan terjednek a házi minierőművek is. 

áramszükségleteinek kielégítésére, ebből pedig hozzávetőlegesen tízezren a rendszerbe is táplálnak a megtermelt energiából. Az iparág az igazi löketet tavaly, az energiaárak jelentős emelkedése után kapta, egyetlen év alatt ugyanis csaknem 5 ezerrel nőtt a regisztrált otthoni panelek száma. 

Pörögnek a szélkerekek is

Hasonló volt a növekedés mértéke a szélenergia terén is, azzal a különbséggel, hogy szelet szinte csakis ipari rendszerekben hasznosítják a horvát hegyvidéken. Az új beruházásoknak köszönhetően jelenleg Horvátország 1970 megawattnyi beépített nap- és szélenergia-teljesítménnyel rendelkezik. 

Összehasonlításként: ez nagyjából a paksi atomerőmű jelenlegi összteljesítményének felel meg. Azért beszélünk névleges teljesítményről, mert a nap a kiváló adottságok ellenére nem süt mindig, és a szél sem fúj örökké. A hétköznapokban ezért hozzávetőlegesen ennek a teljesítménynek csak a felét termelik meg. 

De aránytalan a termelés évi eloszlása is. Tavaly nyáron például annyi áramot termeltek a dalmát erőművek, hogy az ország történetében először villanyt tudott exportálni. A téli hónapokban viszont annyira leesik a termelés, hogy importra szorulnak.

Geotermia, víz és biomassza

Horvátország már a 19. század óta használ vízenergiát. Az országban építette meg ugyanis Nikola Tesla Európa első, egyben a világ második vízerőművét. Azóta az ottani folyókon sorra épültek a duzzasztógátak, és az 1990-es évekre már meghaladta a 2000 megawattot a teljesítményük. 

Emellett az utóbbi években több geotermikus erőművet is beüzemelték az ország keleti részén, mely a természeti viszontagságok nélkül tud stabil zöldenergiát biztosítani. A jövőben pedig újabb hasonló létesítmények építését tervezik. 

Az országban felhasznált maradék energia 15 százaléka nukleáris forrásból származik, a többit pedig gáz- és fűtőolaj-üzemű hőerőművek adják. Zágráb hosszú távú célja a teljes karbonsemlegesség elérése, nemrég az ország utolsó széntüzelésű erőművét is bezárták.