Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a La Nina időjárási jelenség kialakul az idén a Csendes-óceán térségében, legalábbis erre utalnak a korai jelek az ausztrál meteorológiai szolgálat szerint. A La Nina pedig világszerte jelentős hatással lesz a mezőgazdaságra, mert általában csapadékosabb időjárást hoz Kelet-Ausztráliában és Délkelet-Ázsiában, és szárazabb körülményeket az amerikai kontinensen.
Az ausztrál ABC News beszámolója szerint a meteorológiai szolgálat kedden jelentette be, hogy kiemelten figyeli a La Ninát – ez azt jelenti, hogy 50 százalékos esélyt látnak a kialakulására. Hangsúlyozták azonban, hogy
tavaly rekordmagas volt a globális tengerfelszíni hőmérséklet, ami hatással van az előrejelzéseikre.
A La Nina és az El Nino időjárási jelenségeket ugyanis általában történelmi feljegyzések alapján kalkulálják, de ezek ilyen meleg tengerek esetén „talán nem megbízhatóak” – tették hozzá.
A La Nina a Csendes-óceán hidegebb felszínén alakul ki. A vízfelszín magasabb hőmérséklete a másik időjárási jelenséget, az El Ninót okozhatja, amely tavaly kezdődött, csak most ér véget, és a fél világon aszályt és szárazságot okozott – emlékeztetett a Reuters.
A Csendes-óceán középső területén szerencsére december óta folyamatosan csökken a vízfelszíni hőmérséklet, ezért is emelték meg az ausztrál meteorológusok az előrejelzési szintet. Az 50 százalékos esély ugyanis a duplája a szokásosnak – nyilatkozta az ABC Newsnak Shayne McGregor, a Monash University docense.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (National Oceanic and Atmospheric Administration) kissé magasabbra, 69 százalékosra teszi a La Nina nyári kialakulásának az esélyét. A japán meteorológiai szolgálat a múlt heti előrejelzése szerint 60 százalék az esély, hogy novemberig kialakul. Ez is alátámasztja, hogy mennyi a bizonytalanság.
Az ausztrál meteorológusok a Csendes-óceán trópusi felszíne alatt, 50–150 méter mélyen lévő nagy tömegű, szokatlanul hűvös vizet figyelik. Mivel a következő hetekben és hónapokban valószínűleg további hideg vízfeláramlás várható, a Csendes-óceán felszínének csökkenő hőmérséklete a nyár közepére gyorsan kialakulhat a La Nina.
Az időjárás alakulásában azonban nincsenek biztos dolgok, és a légkör nagyon érzékeny a változásokra, ami azt jelenti, hogy
egy hirtelen széllökés vagy egy újabb ciklon megállíthatja a La Nina kialakulását.
Ha ez így lesz, akkor öt éven belül ez lesz a negyedik La Nina – ilyen gyakoriságra korábban csak kétszer volt példa 1900 óta.
Ausztráliában a szokásosnál csapadékosabb telet és tavaszt hoz a La Nina, különösen az ország keleti és északi részén, és az El Ninóval ellentétben a hatása gyakran tovább érződik a meleg hónapokban is. 2021-ben és 2022-ben súlyos esőzéseket és áradásokat okozott, amelyek több milliárd dollárnyi kárt okoztak Kelet-Ausztráliában.
A La Nina kialakulása kedvez az indiai monszunidőszaknak is, jellemzően bőséges csapadékot eredményez, ami kell a rizsnek, márpedig az ország a világ legnagyobb exportőre, ám a kivitelt tavaly a gyenge termés miatt be kellett tiltani.
A La Nina valószínűleg hatással lesz a búza és a kukorica termelésére is az Egyesült Államokban, valamint a szójabab és a kukorica termelésére Latin-Amerikában, beleértve Brazíliát.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.