Kína bevetheti a csirkelábfegyvert az EU-val szemben
Kína az elektromos járművek behozatala elleni harcban az EU gyomrára csapott le: a sertéshúsra. A baromfi- és marhahús lehet a következő – különösen a csirkelábak és egyéb olyan belsőségek, amelyeket az európaiak nem nagyon esznek meg, de amelyek az agrárexport szempontjából létfontosságúak.
Az élelmiszerek és az italok azon kevés termékek közé tartoznak, amelyekből Kína többet vásárol, mint amennyit elad az uniónak, és ezek kerültek elsőként a tűzvonalba, miután Peking megtorolja az elektromos autókra kivetett, akár 38 százalékot is elérő szubvencióellenes vámokat.
Kína feljebb lépett az értékláncban
A kialakult helyzet jól szemlélteti, hogy az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok hogyan változtak meg, mióta Peking 2001-ben csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez. Kína gyorsan feljebb lépett az értékláncban, és a globális ellátási láncok középpontjában álló kutatási és fejlesztési központtá vált. Az Európával szembeni kereskedelmi többlete a fejlett berendezések, például
- az akkumulátorok,
- a napelemek és a
- mobiltelefonok terén ugrásszerűen megnőtt.
Az EU eközben még mindig rengeteg autót és repülőgépet ad el az ázsiai óriásnak. Erőssége azonban egyre inkább abban rejlik, hogy Kína 1,4 milliárd fogyasztóját hagyományosabb fogyasztási cikkekkel – sajtokkal, borokkal és kézitáskákkal – szolgálja ki.
Kína az ellene bevezetett szankciókra válaszul célzott – és meglehetősen jól célzott – csapást mért az EU-ra. Dömpingelllenes vizsgálat alá vonták az évente 2,5 milliárd euró értékű uniós sertéshúsimportot, beleértve a kínai konyhában használt olyan vágási melléktermékeket is, mint például a csülök.
A mezőgazdaságban egyes állatok tartása csak azért jövedelmező, mert a gazdák az „ötödik negyedet” – például a fejet, a farkat és a belső szerveket – el tudják adni a kínaiaknak.
A csirkeláb, amelyet sok francia konyhában a kukába dobnak, különleges csemegének számítanak az ázsiai országban.
Peking már vizsgálatot indított a konyak állítólagos dömpingje miatt is, amely elsősorban pont azt a Franciaországot sújtaná, amely az Európai Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent sürgette, hogy vessen ki vámot az elektromos járművek importjára.
Hosuk Lee-Makiyama, a brüsszeli Európai Nemzetközi Politikai Gazdaságtani Központ egyik igazgatója a Financial Times című lapnak elmondta, hogy
megtorlásra számít a tejtermékek, sajtok és más élelmiszerek esetében is, amelyek Franciaország és Olaszország tipikus exportalapanyagai.
Az élelmiszerek és italok kereskedelmi többlete 2023-ban mintegy 6 milliárd euró volt, ami egy évtized alatt hatszoros növekedést jelent. Ez idő alatt az európai gazdák növelték állományaikat, hogy kiszolgálják ezt a növekvő piacot, miközben a hazai támogatásokat csökkentették.
Agrárexport gondok
John Clarke, az Európai Bizottság korábbi mezőgazdasági kereskedelmi főtárgyalója szerint a kínaiak pontosan tisztában vannak az európai agrárexport politikai jelentőségével – a csökkenő agrárjövedelmek miatt borítékolhatók a további gazdatüntetések. Véleménye szerint a következő csapást Peking az italok importjára méri majd.
Amikor egy európai vezető elmegy Pekingbe, hogy újra megnyissa a piacot mondjuk a steak előtt, cserébe kell valamit adnia
– mondta Clarke. „Mi eladjuk nekik a pireuszi kikötőt [Görögországban], ők pedig feta sajtot és joghurtot vesznek” – tette hozzá.
Brüsszel számára az a probléma, hogy az EU már nem sok mindent tud adni a kínai könnyítésekért cserébe. Szinte teljesen függ az olcsó kínai napelemektől, nem akarja növelni a zöldítés költségeit. Emellett szüksége van kínai gyártású akkumulátorokra a saját elektromos járműveihez.
Az Egyesült Államok nyomására Hollandia leállította a fejlett csipgyártó gépek exportját, de a Hermès-sálak szállításának csökkentése nem valószínű, hogy térdre kényszerítené a kínai gazdaságot.
Guillaume Derrien, a BNP Paribas közgazdásza szerint régen elmúltak már azok az idők, amikor Európa csak olcsó kínai játékokat és pólókat vásárolt.
Ma már inkább telefonokat és gépjárműveket importálnak: ez a két szegmens 2023-ban az EU Kínából származó importjának 17 százalékát teszi ki
Még kíméletlenebb lépés lenne Peking részéről, ha az európai termékeket az élelmiszer-biztonsági előírások állítólagos megsértése miatt sújtanák. Kína például több uniós országból származó marhahús exportját több mint 20 évre tiltotta be a 2001-es száj- és körömfájásjárvány kitörése után. A sertéshús egy részét 2019 óta blokkolják az afrikai sertéspestis miatt.
Persze a „csirkeláb fegyver” bevetésének vannak azért korlátai is a kereskedelmi viták befolyásolásában. A kontinensnyi ország számára az élelmiszer túl fontos ahhoz, hogy fegyverként használja, hiszen nem önellátó, importra szorul. Azt viszont nyugodtan megteheti, hogy átmenetileg súlyos problémákat idézzen elő az uniós agrárexportban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.