Az ellenségem ellensége a barátom: barátkoznak a tálibok az oroszokkal

Címlapsztori volt két éve, amikor a tálibok vezette afgán kormány delegációt küldött a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumra. Most is ott lesznek, de ez már nem lep meg senkit, miután a moszkvai külügyi és igazságügyi minisztérium javasolta, hogy vegyék le őket a betiltott terrorista szervezetek listájáról.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyan nem nyilatkozott közvetlenül a tervről, de azt kimondta, hogy erre a lépésre szükség van a kétoldalú kapcsolatok építéséhez.

Az orosz külügyminisztérium 

 „A tálibok mindig készek engedményeket elfogadni, a dolgok akkor válnak bonyolultakká, amikor ezeket viszonozni kell” – nyilatkozta a Deutsche Wellének.

Thomas Ruttig, az Afghanistan Analysts Network társalapítója szerint a Kreml közeledése 

Mindkét szakértő egyetért abban, hogy e cél elérése felé a következő lépés a tálibok törlése a terrorszervezetek listájáról.

Egy évtizede építik a kapcsolatokat

Moszkva 2015 óta tart fenn informális kapcsolatokat a tálibokkal, nyugati gyanú szerint fegyverekkel is segítette a szervezetet. Hat hónappal a tálibok újabb hatalomátvétele után, 2022 márciusában pedig hivatalosan is helyreállították a diplomáciai kapcsolatot Oroszország és Afganisztán között, bár egyetlen állam, így Moszkva sem ismerte el a tálibokat az ország törvényes kormányaként.

Elsőként Kazahsztán azonban levette a tálibokat a terrorszervezetek listájáról. Elemzők szerint ezt Moszkva is már a napokban meglépheti, bár sokat nem fog számítani mindaddig, amíg ezt az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem teszi meg. Addig ugyanis érvényesek az ellenük hozott szankciók, amelyeket Oroszországnak, a BT állandó tagjának is tiszteletben kell tartania.

„Kereskedelmi megállapodást pedig nem lehet kötni a terrorszervezetek listáján szereplő csoporttal” – emlékeztetett Schindler.

A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok egyelőre megállapodás híján is nőnek Oroszország és Afganisztán között, 

Egymilliárd dollár ugyan hatalmas összegnek számít az afgán gazdaságot tekintve, mivel az ország GDP-je a becslések szerint tavaly 120,5, az idén pedig csak 119,29 milliárd dollár, elenyésző viszont a kétezer milliárd dolláros orosz GDP-hez képest.

Hatalmas lehetőségeket rejt viszont, hogy Afganisztán gazdag stratégiai fontosságú ásványkincsekben, amelyek kiaknázásához várják a külföldi befektetőket – elsősorban Oroszországból, Kínából és Iránból.

Putyin Keletre tekint

Az ukrajnai invázió izolálta Oroszországot a Nyugattól, Vlagyimir Putyin elnök is Keletre tekint, Kína és Szaúd-Arábia mellett olyan hosszú távú partnereket keres, mint Afganisztán vagy Zimbabwe.

Az a Reuters elemzése szerint erősen kérdéses, mennyi pénz képesek fektetni az orosz gazdaságba a közel-keleti, afrikai és latin-amerikai partnerek, hiszen jelentős megállapodások egyelőre nem születtek. Orosz illetékesek szerint azonban még csak az út elején járnak – és a kapcsolatok a Nyugattal legalább egy generáció idejére fuccsba mentek.

Az idei szentpétervári fórumon ezek az új partnerek képviseltetik magukat. Ott lesz többek között Emmerson Mnangagwa zimbabwei és Luis Arce bolíviai elnök, Abdulaziz bin Szalmán herceg, szaúdi energetikai miniszter és az ománi kereskedelmi tárcavezető.

Rengeteg új lehetőség

Nebeolisa Anako, egy nigériai tisztviselő azt emelte ki a hírügynökségnek, hogy az idei rendezvény a nyugatiak távolmaradása ellenére nagyobb szabású és népesebb a korábbiaknál. 

– nyilatkozta.

Ennek eredményét már érzi is az orosz energetikai szektor, ahol az új vevők már majdnem teljesen pótolták a szankciók miatt kiesett európai piacot. Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes a fórumon elmondta, hogy „baráti országok” vitték el az orosz olajexport túlnyomó többségét, és ennek mintegy 70 százalékárt nemzeti valutában fizettek.

„Az év első négy hónapjában már az olaj és a kőolajtermékek 95 százalékát szállítottuk baráti országoknak” – tette hozzá Novak.