késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Szaúd-Arábia ámokfutásba kezdett, nyakló nélkül veszik fel a hiteleket a lengyelek és a románok is
A feltörekvő országok közül idén eddig messze a szaúdi olajmonarchia vonta be a legtöbb forrást devizakötvény-kibocsátásból, miután előtte 12 évig Kínáé volt ez a kétes dicsőség – írja a Bloomberg.
Hatalmas összegeket emészt fel a szaúdi koronaherceg víziója
A kormányok és a vállalatok idei új kibocsátásait összesítő kimutatás szerint Szaúd-Arábia rekordütemben gyűjti a devizát, és a globális kötvénypiacokon is egyre kedvezőbb Mohammed bin Szalmán koronaherceg és trónörökös Vision 2030 tervének fogadtatása. A kínai kibocsátók viszont a helyi devizában történő eladósodás bűvöletébe kerültek, és az utóbbi évekhez mérten mélypontra csökkentették a nemzetközi kibocsátások arányát.
Mindenesetre nagyon meglepő, hogy Szaúd-Arábia több devizaadósságot vesz a nyakába, mint a világ legnagyobb feltörekvő gazdasága, miközben Kína GDP-je több mint a 16-szorosa a királyságénak.
A jelek szerint a koronahercegnek azonban semmi sem drága, ha a Vision 2030 tervről és a Neom nevű sivatagi szupermodern város felépítéséről van szó, amellyel az Ázsia és Európa közötti összekötő kapocs szerepére törő ország gazdaságát kívánja több lábra állítani, az olajkorszak utáni időkre felkészülve. Csak Neom felépítése ugyanis állítólag cirka 2000 milliárd dollárba kerülhet.
A szaúdiak kötvényeladásai idén eddig 8 százalékkal, 33 milliárd dollár fölé nőttek, aminek több mint felét teszik ki a kormányzati kibocsátások.
A Bloomberg szerint az ország azért fordult ilyen mértékben a kötvénypiachoz, mert a közvetlen külföldi befektetések elmaradtak a kitűzött céloktól, míg az olajbevételek az OPEC+ által elhatározott termeléscsökkentés miatt estek vissza. Így aztán a királyságnak egy várhatóan nagyjából 21 milliárd dolláros költségvetési hiányt kell betömnie, nem kis részben a Vision 2030 felgyorsítására szánt 37 milliárd dolláros finanszírozás következtében.
Emiatt döntöttek Rijádban a Saudi Aramco – a világ jelen állás szerint hatodik legnagyobb, az olajipart tekintve pedig legnagyobb vállalata – újabb kisebbségi részvénycsomagjának a dobra veréséről is, amiből további 12 milliárd dollár folyhat be az állami büdzsébe.
Az ország rohamléptékben növekvő hitelfelvétele ugyanakkor óvatosságra intett már egyes bankokat. A Barclays például már rontott a királyság hitelminősítésén, a rendszeressé váló kötvénykibocsátásokra, a mérséklődő olajárakra, valamint a közel-keleti feszültségekre hivatkozva.
Szaúd-Arábia nem tarthatja túl sokáig a jelenlegi kötvénykibocsátási ütemet, mivel ez aláásná a fundamentumait, és markánsan növelné finanszírozási költségeit
– mondta a Bloombergnek Apostolos Bantis, a zürichi Union Bancaire Privee pénzügyi cég kötvénypiaci tanácsadója.
Megszaladt a hitelfelvételi kedv a feltörekvők táborában – a régióban is
A szaúdiak hitelfelvételi kedve nem példa nélküli a jelenlegi, csökkenő hitelezési költségekkel, ám még mindig kedvező hozamokkal jellemezhető helyzetben, amikor a feltörekvő piaci kötvénykibocsátások az előző év azonos időszakához mérten 28 százalékkal, összesen 291 milliárd dollárra nőttek, ami időarányosan 2021 óta a legmagasabb érték. Magyar szempontból érdekes Lengyelország hatodik és Románia kilencedik helye is a rangsorban. Az előbbi idén eddig 16,8 milliárd, az utóbbi 12,1 milliárd dollárt vont be a kötvényekkel a piacról.
A Bloomberg kimutatása szerint a befektetők az amerikai kincstárjegyekhez képest átlagosan 266 bázispontos hozamfelárat kérnek a feltörekvő piacokon, ami messze az elmúlt öt év 336 bázispontos átlaga alatt van.
Kína satuféket nyomott
A kereslet-kínálat kötvénypiaci mérlegét amúgy legalább annyira meghatározza, hogy eközben az állami Kínai Fejlesztési Bank és a kínai vállalatok idén együttesen mindössze 23,3 milliárd dollár értékben adtak el dollárban és euróban denominált kötvényeket, ami 68 százalékos visszaesés az elmúlt öt év átlagához viszonyítva. Kínára ebben az évben eddig csupán a teljes feltörekvő piaci hitelfelvétel 8,1 százaléka jutott, majdhogynem a hozzá képest aprócska Dél-Korea is utolérte a listán a maga 20 milliárd dollárjával. Hol van már 2017, amikor Peking 224 milliárd dolláros ámokfutásával az akkori összes feltörekvő piaci kibocsátás egyharmadát adta?
A dollárkötvények csökkenő szerepével szemben Kínában példátlanul felpörgött a jüankötvények kibocsátása, mivel ezek esetében mélypontra zuhantak a hitelfelvételi költségek.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.