Egyre kiélezettebb a helyzet a balti térségben

Az orosz–észt határon, a Narva folyó vált a feszültség gócpontjává. Erre játszik rá Vlagyimir Putyin orosz elnök is, nem is csoda, hogy éppen itt kezdték meg az éj leple alatt álarcos férfiak a navigációs segédeszközök eltávolítását. Az incidens csak egy a sok közül: a Kreml, legfőbb szövetségesével, Fehéroroszországgal együtt folyamatosan provokálja a szomszédos országokat. Terület van bőven: a határvonal 3350 kilométeres, azaz hosszabb, mint az Egyesült Államok, és Mexikó határa.

Messzire mennek

– jelentette ki Alexander Stubb finn elnök egy külpolitikai fórumon Helsinkiben június 14-én. Az egyik egy konvencionális háború Ukrajnában. A másik egy hibrid háború Európában és Nyugaton azzal a céllal, hogy befolyásolja a közhangulatot, és az emberek biztonságérzetét. A szomszédos országok mindegyike NATO-tag, összesen 3,5 milliárd dollárért korszerűsítik határvédelmüket.

Csak az elmúlt néhány napban rendszeresen megsértették a finn, és  svéd légteret, megzavarták a GPS-jeleket, Lengyelországban pedig embereket vettek őrizetbe állítólag Oroszország által támogatott szabotázscselekmények miatt.

A tallinni kormány szerint megállapodtak Moszkvával a hajózási jelzők elhelyezéséről a Narván, hogy a halász- és szabadidős hajók véletlenül se sodródjanak Oroszország felségterületére, de Moszkva 2023 óta megkérdőjelezi a bóják helyét is.

Lukasenka Észak-Lengyelország átrajzolásával riogat

A hidegháború vége óta a nagyhatalmak „találkozási” pontja a suwalki folyosó, amely az Oroszországhoz tartozó, erőteljesen felfegyverzett Kalinyingrádi exklávét választja el a birodalom belső területeitől. Márciusban Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök felfeldte a terület „átrajzolásának” tervét. Több fotó jelent meg a diktátorról, amint a hadsereg vezetőivel pózol és egyeztet Észak-Lengyelország egy részének elfoglalásáról. Ezeket a megnyilvánulásokat Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter nem a küszöbönálló katonai beavatkozás előjátékának, hanem egyfajta félelemkeltésnek tartja. 

Oroszország ugyanis provokációnak minősítette a közös tengeri határral rendelkező Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. A balti államok mindegyikében megerősítették a NATO-csapatok jelenlétét, azaz a szövetség erőinek összepontosításába kezdett az orosz határ körül.

Moszkva démonizál

A Kreml rendszeresen háborús lázadóként, russzofóbként tünteti fel a balti államokat, és a közösségi médiában is igyekszik rossz hírüket kelteni. A litván kiberbiztonsági ügynökség arra figyelmeztet, hogy a mesterséges intelligenciát is felhasználják a balti országok lejáratására.  Emellett 

Ezzel együtt a litván fegyveres erőknek reagálniuk kellett: a lakosságot egy olyan üzenettel nyugtatták meg, amelynek az volt a lényege, hogy „nincs küszöbön a háború.”

A számok beszédesek: 

– leginkább az orosz fenyegetettség miatt, de a migránsáradat is az okok között van. Emellett egy „drónfalat” is létrehoznának az orosz pilóta nélküli repülők nyomon követésére, a csempészet ellenőrzésére. „Mások helyett dolgozunk, ennek közös, uniós ügynek kellene lennie” – panaszkodott Margus Tsahkna észt külügyminiszter a Bloombergnek.

Ugyanakkor Moszkva sem rest. Minden eddiginél több eszközt vet be annak érdekében, hogy destabilizálja Európát, „csúcsra járatja” a hibrid hadviselést.