Oroszország lett a világ legdurvábban szankcionált országa, és még mindig készülnek az újabb csomagok

Oroszország lett a világ legdurvábban szankcionált országa: az Egyesült Államok és az Európai Unió, valamint a Nyugattal szövetséges államok (Japán, Ausztrália, Egyesült Királyság stb.) több mint 18 ezer büntetőintézkedést vezettek be az eurázsiai ország ellen. Ebből 16 ezer az orosz–ukrán háború kirobbanása után lépett érvénybe, és ezek jóval súlyosabbak a 2022 februárja előtt bevezetett szankcióknál.

Az Európai Unió összesen 13 szankciós csomagot fogadott el az elmúlt két évben, és készülőben van az újabb, cseppfolyósított földgázt (LNG) célzó javaslat is. Az eddigi büntetőintézkedések értelmében az EU megtiltotta egyebek között a szén- és acélimportot, valamint az orosz lobogó alatt közlekedő hajóknak az uniós kikötőkbe való belépést is. Az orosz légitársaságok nem vehetik igénybe továbbá az unió légterét sem.

Az egyik legjelentősebb a hatodik csomag, amely megtiltotta a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból, de átmeneti kivételt biztosít a csővezetéken érkező kőolaj esetében azoknak a tagállamoknak, amelyeknek a földrajzi helyzetük miatt nincsenek más lehetőségeik. Így kapott mentességet Magyarország mellett Szlovákia és még néhány ország.

A legfejlettebb ipari államokot tömörítő G7 pedig hordónként hatvan dollárban szabta meg a hajókon szállított orosz olajra vonatkozó árplafont, hogy így korlátozzák a Kreml profitját. Azok, akik ennél drágábban vásárolnak fekete aranyat, a szankciók miatt nem juthatnak hozzá az iparági standardok által megkövetelt biztosításokhoz, ezeket ugyanis főleg uniós országok cégei nyújtják.

Zárolt vagyon

Ezenkívül számos orosz pénzintézetet zártak ki a Swift globális elektronikus fizetési rendszerből, valamint több ezer magánszemélyt (politikusok, üzletemberek, katonai vezetők) és szervezetet (cégek, pártok, állami intézmények) sújtottak szankciókkal. A szankcionált személyek és szervezetek az unióban lévő összes vagyoni eszközét befagyasztották, így például több luxusjacht vesztegel európai kikötőkben.

A nyugati országok a háború után mintegy 280 milliárd dollárnyi orosz vagyont zároltak, amelynek a többsége Európában, a belga Euroclear kezelésében van. A befagyasztott eszközökről azóta is éles vita zajlik, az amerikai terv szerint a vagyonból származó profitot Ukrajna megsegítésére fordíthatnák, de ettől egyelőre több uniós ország is elzárkózott, valamint több pénzügyi vezető és elemző is kritizálta a tervet.

Mi Oroszország válasza?

Ha a nyugati országok lefoglalják a szankciók miatt befagyasztott orosz vagyont, arra Moszkva többféle módon visszavághat. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az eurázsiai ország elkobozná a külföldi befektetők pénzügyi eszközeit és értékpapírjait. Ezeket a háború kirobbanása óta különleges számlákon tartják, amelyekhez csak hatósági engedéllyel lehet hozzáférni.

Oroszország a nyugati kereskedelmi korlátozásokat a semleges országokon keresztül, elsősorban a Szovjetunió volt tagállamai, a közel-keleti országok, valamint Kína és India segítségével játssza ki. A 60 dolláros ársapka az orosz kőolaj kivitelére már a bevezetésétől kezdve nehezen működik, ráadásul Oroszország több száz tankerhajóból álló árnyékflottát hozott létre. 

Az orosz oligarchák ellen meginduló eljárások és vagyonelkobzások miatt a milliárdosok tömegesen kezdték el visszavinni Oroszországba a Nyugaton tárolt pénzüket. Moszkva ezenkívül kitiltotta az európai légitársaságokat az orosz légtérből, ami a Távol-Keletre irányuló utak esetében okozott problémákat.

A cégek is érintettek

Az állami szintű szankciók mellett számos vállalat is felfüggesztette üzleti tevékenységét Oroszországban, vagy teljesen kivonult az országból. Válaszul a szankciókat bevezető országok vállalkozásai csak moszkvai hozzájárulással szabadulhatnak meg oroszországi eszközeiktől, amit nem könnyű megszerezni, ezért a folyamat rendszerint elhúzódik. 

Ráadásul ár alatt kell értékesíteniük a helyi leányvállalataikat, amelyeket Putyinhoz közel álló üzletemberek szereznek meg. Ehhez hozzá kell tenni: az orosz kormány osztalékfizetési tilalmat is elrendelt tavaly, az érintettek néhány kivételt leszámítva egyetlen centet sem tudnak kiutalni az országból. Az autógyártók például jelképes összegért cserébe szabadultak meg az eszközeiktől, viszont a szerződéseikben visszavásárlási záradékban jelezték szándékukat a majdani visszatérésre.