Nincs más és nincs jobb megoldás, mint megfékezni a tömeget, enyhíteni a túlturizmus által sújtott településekre, illetve felkapott területekre nehezedő nyomást – szögezte le a Világgazdaságnak Bódis Gábor turisztikai szakértő, egyetemi docens, a Hungary NEXT alapító ügyvezetője.
Egyre többször hallani a turisták ellen fellázadt helyiekről, akiknek lakóhelye élhetetlenné vált az oda irányuló turistaáradat nyomán.
Ezek a magyarok is által látogatott helyek – mint például Barcelona, Velence, Amszterdam, a Kanári-szigetek – a teljesítőképességük határán vannak.
Miközben a tömegek, a túlturizmus extra bevételeket hoz az adott desztinációknak, tovább kell nézni a következő három-öt évnél, és hatásos eszközökkel megfékezni a látogató cunamit, mert az semmilyen szempontból nem fenntartható. Ráadásul
Mindig tipikusan
az a probléma világszerte, hogy kevés, vagy sok a turista, nagyon ritkán pont elég.
Vannak azonban már láthatóan jól működő eszközök a túlturizmus megfékezésére és visszaszorítására, úgymond az elvezetésére.
Ahogy arra a turisztikai szakértő rámutatott: a felkapott helyekről jó marketinggel át lehet irányítani a turistákat olyan másodlagos, vagy harmadlagos helyekre, amelyek kevésbé terheltek, de ugyanolyan autentikus betekintést ígérnek a látogatóknak.
Egyedüli megoldás a hálózatokban gondolkodás, amikor nem egy térséget fejlesztenek még tovább, hanem azokat az összeköthető elemeket, amelyek egymást kiegészítik, felfűzik egy látogatói útvonalra.
Kőkemény marketingmunka, de hatásos, mert előbb-utóbb oda mennek az emberek, amit megmutatnak nekik.
A túlturizmus a betegség egyik tünete, de
mégsem a tünetet, hanem a betegséget kell kezelni.
Bódis szerint hibás elgondolás, ahol a szolgáltatókat egyenként támogatják, mert a hálózatot kéne támogatni, annak a szervezetét.
A belépődíj és az előregisztráció is hatásos, akárcsak a szálláskapacitás korlátozása, vagy az idegenforgalmi adó kivetése és emelése, de önmagában láthatóan nem elég.
Bódis Gábor elmondta:
jó példa az osztrák modell, melynek keretében Bécs és az Alpok között – ahol nincs turisztikai régió – létrehoztak egy pufferzónát Wiener Alpen néven
Ez a korábban nem létező fogalom – tette hozzá – mára tartalommal telt meg, és a két térség közötti üresebb régiót fel tudták hozni. Ma már sokan megállnak, megszállnak, kirándulnak ott, élvezik és felfedezik a környék értékeit. Ezzel egyszerre tehermentesítették Bécset is, és a bakancsos, biciklis turisták sokasága miatt túlturizmustól szenvedő Alpok is fellélegezhetett.
Törekvés máshol is van, hogy kivezessék az érintett városból vagy túlterhelt területekről a túlfejlett vendégforgalmat, illetve megmutassák a pufferzónákat, a környékbeli települések érdekességeit.
Az Európa Kulturális Fővárosa révén 2023-ban Veszprém és a hozzá kapcsolódó balatoni települések jó példa, a tavalyi év során számos korábban kevéssé ismert helyet fedezhettek fel a turisták.
Ma már kifejezetten az egykori iparvárosok, érdekes és értékes helyek kerülhetnek megújult és fejlődő attrakcióikkal, gazdag kulturális kínálatukkal Európa Kulturális Fővárosa szerepére.
Túlturizmus már Horvátországban is? Korlátozásokkal készülnek elejét venni a problémáknakRepülőrajttal kezdte, avagy rekordokkal folytatja az idei évet is a horvátországi magyar turizmus, idén már az első négy hónapban 40 ezer magyar turista érkezett, összességében 9 százalékkal több mint az előző év azonos időszakában. A Horvát Idegenforgalmi Közösség keddi budapesti tájékoztatóján elhangzott, hogy az első negyedévben már 122 ezer magyar vendégéjszakát regisztráltak, ami 18 százalékkal haladja meg az elmúlt esztendő ugyanezen időszakának számait. Mindeközben Horvátország már a túlturizmus ellen is felkészül, a városok korlátozhatják a vendéglők és szálláshelyek számát, sőt, ökológiai hozzájárulást is szedhetnek. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.