BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
antarktisz orosz olaj

Antarktiszi olaj lobbanthatja lángra a világot

Negyvenezer milliárd dollárnyi fekete arany bujkál a jég alatt. S bár a zord időjárás egyelőre megakadályozza annak kitermelését, a nemzetközi egyezmények lejárása, a geopolitikai feszültségek és egy lehetséges energiaválság miatt a nagyhatalmak és környező országok is összekaphatnak az Antarktisz óriási olajmezőin.

Egy orosz geológiai ügynökség felméréseket végző hajója nemrég hatalmas kőolaj- és földgáztartalékot talált az Antarktisz felszíne alatt, amely sokszorosa lehet az eddig ismert készleteknek, ez pedig heves vitát robbantott ki a területre igényt tartó országok és a Déli-sarkon munkálkodó tudósok között, hogy valójában kinek van joga kiaknázni a jeges kontinens természeti kincseit.

antarktisz orosz olaj
Oroszország antarktiszi felfedezése felboríthatja a globális olajpiacot / Fotó: AFP

Az Alekszandr Karpinszkij orosz sarkkutató hajó kevés figyelmet keltett, amikor 2020 februárjában az Antarktiszról visszatérve kikötött Fokvárosban. Akkoriban a világ kormányai a Kínában kirobbant koronavírus-járvány megfékezésével voltak elfoglalva, így annak megrázó felfedezése évekig nem nem vált köztudottá.

Idén májusban azonban kiderült, hogy a Roszgeo, a kereskedelmi célú ásványkincsek felkutatásával megbízott ügynökség által üzemeltetett hajó egy óriási méretű kőolaj- és földgázmezőt talált az északi sarkkörben – írta az Origo.

Az Antarktiszi-félsziget alatt mintegy 511 milliárd hordónyi olaj rejtőik, amely értéke a jelenlegi árfolyamon meghaladja a 40 ezermilliárd dollárt.

A világ legnagyobb méretű fosszilis tüzelőanyag-készletének felfedezése a közeljövőben tovább növelheti a feszültségeket a nagyhatalmak között: a félsziget ugyanis a kontinens legjobban megközelíthető területe, amelyre jelenleg a Egyesült Királyság, Argentína és Chile is igényt tart.

Az oroszok váratlan helyen leltek irdatlan nagy olajmezőkre, és még ebből is baj lehet

A felfedezést orosz kutatóhajók tették a Weddell-tengeren, amelyre az Egyesült Királyság, Chile és Argentína is igényt tart. Azonban az antarktiszi szerződés szerint a terület egyetlen országnak sem a tulajdona, az Antarktiszon tilos a bányászat és az olajtermelés.

Az orosz kormány a felfedezés nyilvánosságra hozása után bejelentette, hogy a jövőben olajkutakat fúrnának a területen – Moszkva, illetve a világ többi országa számára azonban egyelőre ez még lehetetlen.

A jeges kontinens jelenleg az 1959-es Antarktiszi Szerződés hatálya alá tartozik, amely megtilt minden ipari projektet a területen. A szerződést azért hozták létre, hogy biztosítsák, hogy a régiót „kizárólag békés célokra” használják, és „ne váljon nemzetközi viszálykodás színterévé vagy tárgyává”; így a Déli-sarkon csak kutatók dolgozhatnak. Ez azonban csak minimális védelmet nyújt a kitermelés ellen, és a jelenlegi geopolitikai feszültségek miatt az oroszok vagy bárki más úgy dönthet, hogy ráteszi a kezét az olajmezőkre.

A szerződés 2048-ban lesz újratárgyalva, ám most is csak gyenge jogi pajzsként szolgál az antarktiszi természeti kincsek számára. A Nyugattal hadakozó Oroszország, a gazdasági válsággal küzdő Argentína vagy akár Kína is fittyet hányhat erre, ha hozzá akarnak férni az olajhoz 

– nyilatkozta Klaus Dodds, a Royal Holloway College geopolitika professzora és Antarktisz-szakértő a Telegraph-nak.

A készletek kiaknázása rengeteg ország érdeke, mivel ezzel alapjaiban lehetne felborítani a jelenlegi energiapiacot. Az antarktiszi jég alatt bujkáló olajmezők mérete beárnyékolja

  • Venezuelát, amely világ legnagyobb olajtartalékával rendelkező nemzete, 303 milliárd hordóval;
  • Szaúd-Arábiát, amely a közel-keleti olajkereskedelem vezetője, 298 milliárddal;
  • valamint Kanadát, amely a maga 160 milliárd hordójával az Egyesült Államok legfontosabb beszállítója.

A korábban említett „igénylő” nemzetek ellenére azonban a szerződésnek köszönhetően a terület valójában senkié, és ez valószínűleg még annak esetleges átalakítása után sem fog változni. S bár a klímaváltozás miatt az Antarktisz egyre gyorsabban olvad, a több kilométer mély jégtakaró várhatóan még évszázadokig nem fog eltűnni.

Az olajmezőkkel szemező országok számára azonban lehetséges, hogy költséges üzemek kiépítése és a nemzetközi jog megszegése is megérné azért, hogy megkaparintsák a több százmilliárd hordónyi fekete aranyat.

Évtizedek óta nem volt ilyen kevés jég az Antarktisz körül

Amióta tudjuk mérni, azóta most van a legkevesebb jég a déli kontinens körül. Mindez számos negatív hatást hozhat magával.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.